Fontos daganatelnyomó gén felfedezése

Egy újonnan azonosított daganatelnyomó gén a jól ismert p53-génnel együttműködve gátolja a tumorsejtek képződését. Ez az első eset, hogy egy ún. hisztonfehérjéről daganatelnyomó hatás derült ki.

Már évtizedekkel ezelőtt kiderült, hogy bizonyos gének képesek megakadályozni a sejtek olyan jellegű átalakulását, amely daganatok képződéséhez vezet. Innét kapták nevüket is: daganatelnyomó (tumorszupresszor) gének. Az utóbbi időben kiderült, hogy a tumorszupresszor gének az emberi daganatképződés szempontjából fontosabbak, mint az ún. onkogének (az onkogének olyan gének kóros változatai, amelyek normális esetben a megfelelő ütemű sejtosztódást, a normális sejtciklust szabályozzák). Míg az onkogének elsősorban a fehérvérűség különféle típusainak kialakulásáért felelősek, addig a többi daganatban a tumorszupresszor gének elváltozásai (mutációi) játsszák a főszerepet.

Az első tumorszupresszor gént 1970-ben találták meg, és az Rb jelzést kapta (a szem ideghártyáján kifejlődő daganat, az ún. retinoblastoma rövidítéséből, amelynek vizsgálata során azonosították). Azóta több mint egy tucat daganatelnyomó gént fedeztek fel; közülük talán legismertebb a p53 jelzésű, amely az emberi daganatok több mint felében hibás (mutáns) formában van jelen, így meghibásodása sokféle tumor kialakításáért felelős.