A gyémántgyártás nem könnyű vállalkozás: egyes eljárásokban 5 millió bar nyomással és 1400 °C hőmérséklettel hatnak az átalakítandó anyagra. A kínai csapat szén-dioxidot és fémnátriumot reagáltat 'mindössze" 800 bar nyomáson, 440 °C-on, s tizenkét óra elteltével gyémántszemcséket válogathat ki a nátrium-karbonát és a grafit közül. A fémnátrium veszélyes anyag, nagyon hevesen reagál a vízgőzzel. Ezért az eljárást szén-dioxid-fölösleggel végzik. Eddig több mint 80-szor hajtották végre a folyamatot anélkül, hogy baleset történt volna.
Az első gyémántszemcsék csupán negyed milliméteresek voltak. Ezekből még nem készülhet ékszer, de ipari vágószerszámokban felhasználhatók. Az eddigi csúcsot az 1,2 mm-es kövek jelentik. Mivel átlátszóak és színtelenek, drágakőnek sem utolsók.
Noha a kínai eljárás elfogadható hőmérsékleten működik, a 800 bar nyomást még mindig nagyon nagynak tartják, s bár a módszer javítható, vannak, akik úgy vélik, hogy a kis szemcséket termelő folyamat nem válik a hagyományos, szélsőségesebb körülmények között zajló eljárások riválisává. A gyémántbánya-vállalatok eközben ismét a mesterséges drágakövek megkülönböztető jelzését szorgalmazzák.