Magyarország az UNICEF-fel a tetanusz ellen

Jóllehet már 70 éve felfedezték az ellenszerét, a fejlődő országokban becslések szerint évente 200 ezer újszülött és 30 ezer szülő nő esik áldozatul a tetanuszfertőzésnek. Az ENSZ Gyermekalapja ezért világméretű kampányt indított az újszülöttkori- és anyasági tetanusz felszámolására, amelyhez idén hazánk is csatlakozott.

Noha megelőzhető betegségről van szó, a világon mégis naponta 600 újszülött hal meg tetanuszfertőzésben. A tetanusz (merevgörcs) baktérium által kiváltott, igen súlyos, magas halálozási arányú betegség. A betegség újszülöttkori formája - amely a köldök fertőződésének a következménye - a fejlettebb országokban már nem fordul elő, hazánkban utoljára az 1950-es években volt rá példa. A vakcinát a csecsemők DiPerTe-oltás formájában 1941 óta kapják. A fejlődő országokban, a nem megfelelő higiéniás viszonyok között levezetett szülés esetén viszont a köldökzsinór átvágása során az újszülött gyakran fertőződik.

A tetanusz kórokozója a Clostridium tetani nevű baktérium. Spórás formája a környezeti tényezőkkel szemben rendkívül ellenálló, a talajban, állati ürülékben hosszú ideig fertőzőképes marad. A betegség tüneteit a kórokozó által termelt mérgező anyagok (toxinok), főleg a tetanospazmin nevű idegméreg okozza: az idegimpulzusok továbbításában szerepet játszó anyag felszabadulásával heves, fájdalmas és tartós izomgörcsöt vált ki. Először a rágóizmokat, a nyelőcsövet, a nyak és a hát izmait bénítja meg, ezt a légzőizmok bénulása követheti, mely fulladásos halálhoz vezethet. A fertőzés tünetei általában a születés utáni harmadik napon jelentkeznek, s a halálozási arány igen magas - 70-100% - ezért lenne döntő szerepe a megelőzésnek.

"Ez egy olyan betegség, amelynek már rég nem szabadna előfordulnia" - hívta föl a figyelmet az UNICEF sajtótájékoztatóján dr. Budai József professzor, a budapesti Szent László kórház járványügyi szaktanácsadója, aki az 1980-as években számos évet töltött Indiában. A fejlődő országokban az elmaradott egészségügyi rendszer mellett a egészségügyi ismeretek hiánya, a társadalmi szokások, tradíciók okozzák a tetanuszfertőzések nagy részét. A gyermeket váró fiatal anyákat az utolsó percekig dolgoztatják, így nem ritka, hogy a rizsföldeken adnak életet gyermeküknek - emlékezik vissza Budai professzor, rámutatva: gyakran maguk az anyák sincsenek pontosan tisztában azzal, hány gyermekük van, s ez különösen megnehezíti az ismételt beoltást.

Az ázsiainál Afrikában sem jobb a helyzet: itt például a Kenya területén élő maszáj nép tagjai hagyományosan marhavér és trágya keverékével kenik be a köldökzsinór-csonkot, s a bábaasszony kézmosáshoz marhavizeletet használ fertőtlenítőként.