Öt nap múlva elég a NASA sikerszondája

A Jupiter körül keringő legendás Galileo-űrszonda sorsa végleg megpecsételődött. A tervek szerint szeptember 21-én beereszkedik a Jupiter örvénylő felhőrétegeibe, ahol a súrlódás miatt fokozatosan felmelegszik, és elég.

Az első valódi felvétel elkészítése egy kisbolygóról (Gaspra, útban a Jupiter felé); az első kisbolygó körül keringő hold felfedezése (az Ida Dactyl nevű holdja).

A Shoemaker-Levy 9 üstökös Jupiterbe való becsapódásának megfigyelése.

Mágneses tér felfedezése a legnagyobb Galilei-hold, a Ganymedes körül.

Az Europa hold elképesztően változatos, dinamikus felszíni formakincsének feltárása; jégfolyások, jégvulkánok, bonyolult gerinc- és repedéshálózatok, "úszó" jégtáblák felfedezése - mindez egy jégkéreg alatti folyékony vízóceánra utal, amely az élet ígéretét hordozza.

Ugyancsak kéreg alatti folyékony közegre utaló nyomok a Ganymedes és a Callisto esetében.

Légköri vízgőz, forró foltok, villámlások és sarki fény megfigyelése a Jupiter légkörében.

A Callisto hidrogénből és szén-dioxidból álló légkörének felfedezése; oxigén jelenléte a Callisto felszínén és az Europa légkörében.

Fémes mag és belső szerkezet kimutatása az Io, Europa, Ganymedes belsejében; ugyanezen dolgok hiányára utaló jelek a Callisto esetében.

Az Io viharos vulkáni aktivitásának megfigyelése; a hold felszínén néhány év alatt is számos kitörés következett be, új forró foltok és tűzhányók sorát fedezték fel.