Sikerrel startolt az első európai holdszonda

Sikeres starttal útjára indult szeptember 28-án, vasárnap hajnalban az első európai holdszonda, a SMART-1.

Az európai űrkutatási ügynökség (ESA) szondája a francia guayanai Kourouból startolt egy Ariane-5-ös hordozórakétával. A berendezés nem sokkal később sikeresen levált a hordozórakétáról, és az előre meghatározott pályára állt. A SMART-1 (Small Missions for Advanced Research in Technology) bonyolult és újszerű manőverek után - összesen mintegy 15 hónapot űrutazva - várhatóan a jövő év végére áll majd Hold körüli pályára, ahol aztán méréseket végez az égitesten.

A hordozórakéta két műholdat is magával vitt. Az Insat 3-at az indiai űrkutatási szervezet megbízásából televíziós sugárzásra, az e-Bird nevűt az Eutelsat megrendelésére, az internetes szolgáltatások gyorsítása érdekében állította geostacionárius pályára, egy időben a SMART-1-gyel.

A mindössze mosógép nagyságú, 367 kilogrammos szonda küldetésének egyik célja, hogy megvizsgálja állandó emberi telephely létesítésének lehetőségét a Holdon, emellett az égitest kialakulásáról is újabb adatokat remélnek az európai kutatók: egyebek között azt várják, igazolja azokat feltételezéseket, hogy a Hold egy kozmikus ütközés következtében a Földből szakadt ki. A szonda - legalább hat hónapos, legfeljebb két és fél éves keringése során - holdi vízkészletek után is kutat.

Érkezése előtt, több mint egy éven át a szonda azt az új - elektronsugaras - hajtóműves technológiát teszteli, amelyet az elképzelések szerint majd a jövő bolygóközi utazásai során vetnek be az eddigi hagyományos - kémiai alapanyagú - hajtóművek helyett. Az elektronsugaras rakétameghajtás lényege: az űreszközt a tömegvonzási erő célirányos felhasználása mellett napenergiával ellátott ionhajtómű hajtja. Ennek belsejében xenon szolgáltatja a pozitív töltést, amelynek ionjai negatív elektromos mezővel ütközve kilövődnek az űreszköz hátulján. Ezzel a szonda fokozatosan - hónapok alatt - felgyorsul. Noha a hajtóerő alig leheletnyi, ez a meghajtási mód mintegy tízszer hatékonyabb az égetett üzemanyagénál (mindössze hatvan liter üzemanyaggal a SMART-1 szonda várhatóan mintegy 100 millió kilométert tesz meg). Előnye az új meghajtásnak az is, hogy nem kell nagy mennyiségű üzemanyagot tárolni, emellett olcsóbb és sokkal hosszabb életű a korábbi módszereknél.

A SMART-1-et 11 európai ország és az Egyesült Államok 30 vállalatának hozzájárulásával fejlesztették ki. Útja viszonylag olcsó, alig 110 millió euróba kerül. Az űrkutatás jövője szempontjából, a Columbia űrrepülőgép tavaszi katasztrófája utáni helyzetben a SMART-1 küldetése fontos szerepet játszik a bizalom helyreállításában. Az európai ügynökség következő missziója várhatóan a Marsra összpontosít majd - mondta el David Southwood, az ESA tudományos igazgatója.