Az éghajlat megváltozására többféle prognózis ismert a tudomány világában - ismertette Tuba Zoltán professzor -, egyelőre azonban csupán annyi bizonyos, hogy az őserdők irtása és a szerves eredetű tüzelőanyagok nagyarányú égetése miatt növekvő széndioxid-koncentráció - mint egy doppingszer - felgyorsítja a növények fejlődését. Mielőtt azonban örvendezni kezdenénk a légszennyezés eme nem várt pozitív hatásán, tudnunk kell, hogy mindez hosszabb távon inkább hátrányosan hat majd az élővilágra.
A kutatás eredménye szerint a nagy széndioxid-"löket" hatására a növényeknek a hajtása helyett inkább a gyökérzete nő majd meg, legtöbbször a termés rovására, ami egyelőre felmérhetetlen következményeket idézhet elő a biológiai táplálkozási láncban is - hívta fel rá a figyelmet Tuba professzor. Mindez az élelmiszerellátást is nagy feladatok elé állítja: a gyors növényfejlődés nyomán kevesebb tápanyag, így fehérje halmozódik majd fel, ezáltal silányabb minőségű lesz a takarmány, ami viszont például az állatok húsának és tejének minőségét is befolyásolja majd. Ez a sajátos jelenség pedig egyebek mellett az élelmiszeripari technológiák változtatását is igényelheti, ami az élelmiszergyártóknak jelent majd nagy kihívást.
A gödöllői műhely alapkutatása által megfogalmazott új tudományos felismerés nyomán felvázolódnak a feladatok az alkalmazott tudomány és a gyakorlat művelői számára is. A gödöllői ökológiai alapkutatást jelenleg többek között az Európai Unión belül a CarboEurope elnevezésű, a jénai Maxplanck Ökológiai Kutatóközpont irányításával végzett transzeurópai program keretén belül folytatják, s előreláthatóan ennek már hamarosan közvetlen gyakorlati kutatási eredményei is lesznek - tette hozzá Tuba Zoltán.