Hűtött babák

Minden szülő örömmel, de némi aggódással várja gyermeke megszületését. Ez az aggodalom sajnos néha jogos, ezer újszülöttből 2-3 esetben előfordul ugyanis, hogy a szülés során súlyos oxigénhiány lép fel a magzatnál, és ez a későbbiekben maradandó károsodást okozhat.

A Semmelweis Egyetem I. számú gyermekklinikáján 2002-ben kezdték az érett újszülöttek oxigénhiányos károsodásának kivédésére alkalmazni a kisbabák testének lehűtését.

Dr. Szabó Miklós gyermekorvos tapasztalatai szerint a kisbabák 32-33 Celsius-fokra való lehűtése kisebb kockázattal jár, mint az agykárosodás veszélye. Ennek élettani magyarázata az, hogy az oxigénhiányos állapotot követően az idegsejtek nagyon magas anyagcsere-sebességre kapcsolnak, de az ekkor rendelkezésre álló tápanyagok nem elegendőek arra, hogy ezt az igényt kielégítsék. Hűtéssel minden sejt, így az idegsejtek anyagcsereszintje is leszállítható. A "takarékra állított" szervezetben pedig nagyobb valószínűséggel kivédhető az agykárosodás.

A hűtésnek két eszköze van: megfelelő gyógyszerekkel, kábító-fájdalomcsillapító szerek segítségével kikapcsolják a babák saját hőtermelését, miközben a meztelen újszülöttet légkondicionált szobában helyezik el, ám a kicsinyek mégsem fáznak meg. Mivel azonban ez a folyamat fokozott fertőzésveszéllyel jár, az esetleges szövődmények megelőzésére a csecsemők antibiotikus kezelést is kapnak.

A Semmelweis Egyetem I. számú gyermekklinikáján eddig több mint 10 újszülöttnél alkalmazták ezt a terápiát, és azt tapasztalták, hogy a hűtés az ismert mellékhatásaival együtt nem kockázatosabb, mint az alapfolyamat, tehát az oxigénhiány miatt fellépő súlyos idegrendszeri károsodás.

Delta MTV1, október 5., vasárnap, 12.45