A díjat minden évben a Nobel-díjazottak kihirdetésével egy időben adományozza az amerikai "Képtelen kutatások krónikája" (Annals of Improbable Research), valamint a bostoni Harvard és a Radcliffe egyetem választó testülete "olyan tudományos teljesítményért, amelyet nem lehet, illetve nem lenne szabad megismételni". Díjunkkal igyekszünk megnevettetni, ugyanakkor elgondolkodtatni az embereket - magyarázta az idei átadón Marc Abrahams, a krónika főszerkesztője.
Az idei IgNobel béke-díjasa Lal Bihari indiai férfi, aki három tekintetben is egyedülállót alkotott: először is aktív életet élt annak ellenére, hogy halottnak nyilvánították; másodszor, mert élénk posztumusz-kampányt folytatott a korrupt hatóságok és a kapzsi rokonok ellen; harmadrészt azért, mert hazájában életre hívta a Holtak társaságát. Lal Bihari, akit 1976-ban a hatóságok nyilvánítottak halottnak, mozgalma létrehozása során rádöbbent, hogy országában több ezer sorstársa akad, olyanok, akik valahányan bürokratikus csalás áldozatai: csúszópénz fejében hivatalnokok halottnak nyilvánították őket, mivel így minden tulajdonuk örökösükre szállhatott.
A mérnöki IgNobel-díjat Edward Murphy, az amerikai légierő egykori kapitánya posztumusz, valamint John Paul Stapp, a légierő orvosa és George Nichols kapta, amiért 1949-ben megfogalmazták Murphy első törvényét: "Ami elromolhat, az el is romlik".
Az orvosi IgNobelt a University College London kutatócsoportja kapta, amiért egy 2000-ben a Proceedings of the National Academy of Sciencesben közzétett tanulmányban rámutattak, hogy a londoni taxisok agyának mérete nagyobb honfitársaikénál.
A római egyetem és a kaliforniai Stanford University kutatói kapták a pszichológiai IgNobelt, a Nature című tudományos folyóiratban még 1997-ben publikált eredményeikért, amiben arról számolnak be, hogy a szavazók a politikusokat csupán két személyiségvonás alapján ítélik meg annak ellenére, hogy mindennapi társas érintkezéseik során öt jellemvonást vesznek figyelembe.