Az alábbi összeállítás egy sorozat első része, amely a Scientific American c. tudományos-ismeretterjesztő lap a fizikai tudás határaival foglalkozó különszáma alapján készült. A negatív energiával kapcsolatos, Lawrence H. Ford és Thomas A. Roman tollából származó cikket Jéki László fizikus "szelídítette meg" és egészítette ki Olvasóink számára.
Einstein általános relativitáselmélete szerint az anyag és energia jelenléte alakítja ki a téridő szerkezetét. Einstein pozitív tömeggel, pozitív energiával számolt. Ha létezik olyan különleges anyag, amelynek tömege vagy energiája negatív, akkor fantasztikus, eddig csak a tudományos-fantasztikus regények és filmforgatókönyvek szerzőinek képzeletében lévő lehetőségek nyílnak meg. Alagútként viselkedő féreglyukakon át eljuthatunk az Univerzum eddig megközelíthetetlen távoli tartományaiba, a téridő-görbület mentén a fénynél gyorsabban mozoghatunk, s olyan időgépet építhetünk, amely visszavihet minket a múltba. Negatív energia segítségével még örökmozgót is lehet építeni, és a fekete lyukak elpusztítása is megvalósítható.
Mielőtt túlzottan beleélnénk magunkat ebbe a fantasztikus világba, előrebocsátjuk a végkövetkeztetést: negatív energia ugyan valóban létezik, de a természet olyan korlátok közé szorította lehetséges nagyságát és időtartamát, hogy a féreglyukak, örökmozgók és társaik kénytelenek a fantázia világában maradni. Az írás két szerzője, Lawrence H. Ford és Thomas A. Roman, amerikai egyetemek fizikaprofesszorai, az elmúlt évtizedben a negatív energia korlátozott jelenlétével foglalkoztak.