Mint arról szerdán beszámoltunk, az utóbbi 30 esztendő legnagyobb napkitörésében kedden kidobódott napanyag szerdán elérte Földünket. (A kitörésről képgalériát is megtekinthet rovatunkban.)
A fokozott naptevékenység alaposan megbolygatta bolygónk mágneses terét: hatására a legerősebb, 5-ös fokozatú geomágneses vihar alakult ki, ahogyan azt előre jelezték is a szakemberek. A kitörések mágneses jellemzői miatt azonban a vihar viszonylag gyorsan lecsendesedett, így világszerte nagyobb áramellátási és kommunikációs zavarok nélkül vészelték át a jelenséget. Ez valóban szerencse volt: a jelenség ugyanis nagyobb károkat is okozhatott volna, mint az 1989-es esemény, amikor egy teljes kanadai tartomány áram nélkül maradt.
A napvihar megszüntette az északi légifolyosókon közlekedő repülőgépek magas frekvenciájú rádió-összeköttetését, de a légijáratok vészhelyzetben URH-n (ultrarövid hullámon) keresztül mindig érintkezésbe tudnak lépni más repülőgépekkel vagy katonai megfigyelőállomásokkal. A brit légiforgalmi irányítók a szokásosnál délebbre húzódó útvonalakra irányították át az Atlanti-óceán felett áthaladó repülőgépeket, hogy elkerüljék az esetleges problémákat - jelentette az MTI.
A folytatódó erős naptevékenység még a jövő héten is aggodalomra adhat okot - állítják a szakemberek. A napkitörések által kiváltott geomágneses vihar megterhelheti ugyan a szervezetet, közvetlen veszélyt azonban nem jelent az emberre.
A napvihar eddig ismert legkomolyabb áldozata egy japán kommunikációs műhold, amely felfüggesztette normális működését, valószínűleg végérvényesen.
A Nap azonban valószínűleg még tartogat meglepetéseket számunkra a következő napokban: a gigászi napfoltcsoportok felett ugyanis további erős kitörések várhatók. Annyi bizonyos, hogy amint egyre kifinomultabbá és szövevényesebbé válik a Földet behálózó telekommunikációs rendszer, úgy jelentenek egyre nagyobb fenyegetést a Nap hasonló jellegű akciói. Újabb adalék ahhoz, mennyi tényezőtől függ, hogy egy csillag körül tartósan tud-e működni egy technikai civilizáció.