Ötzi fogainak és csontjainak elemzése alapján a szakértők arra következtetnek, hogy egész életét a sírhelyéül szolgáló gleccser 60 kilométeres körzetében élte le.
A maradványok arra utalnak, hogy az olasz falu, Feldthurns környékén élt, mintegy 50 kilométerre attól a helytől, ahol életét vesztette. Az olasz-osztrák határon húzódó hegyek olvadó gleccsereiből kikandikáló holttestet 1991-ben találták meg, és a felfedezést követő időszakban mágnesként vonzotta a késő neolitikum kutatóit.
Az azóta végzett vizsgálatok eredményei szerint Ötzi 46 évet élt, és halálát egy, a bal lapockájába fúródó nyílvessző okozta. A kutatók a múmia DNS-ét is megvizsgálták. A Canberrai Egyetemen dolgozó Wolfgang Muller vezetésével működő kutatócsoport igazi történelem előtti detektívmunkába kezdett, hogy fényt derítsen Ötzi életének körülményeire.
A jégbe zárt ember fogainak, csontjainak és beleinek kémiai elemzése során nyert adatokat a környékbeli talaj és víz vegyi tulajdonságaival vetették össze. A talajmintákban és a holttestben található izotópok összehasonlítása értékes tanulságokkal szolgált. Az egyes régiókra jellemző izotópos tulajdonságok ugyanis az elfogyasztott tápanyagokon keresztül a szervezetben is megjelennek.
A kutatások arra utalnak, hogy Ötzi az dél-tiroli Eisack-völgyben gyerekeskedett, majd felnőttként az alsó-vinschgaui hegyekben élt. Végül tragikusan végződő vándorútra indult Ötz völgyébe, ahol maradványaira öt évezreddel később hegymászók bukkantak.
A Science tudományos-ismeretterjesztő hetilapban megjelent cikkükben a kutatók beszámoltak arról is, hogy Feldthurns jó eséllyel pályázik Ötzi szülőhelyének címére. A helyben megkezdett régészeti feltárások során ugyanebből az időszakból egy megalitra (egy függőleges helyzetben álló faragatlan kő-emlékoszlopra) bukkantak; ráadásul az ásatás helyszíne nyújtotta Ötzi fogzománca és a helyi talajminták közötti radioktiv stroncium- és ólomizotópok legszorosabb egyezését.