Az 1997-ben indított, a Szaturnusz és rendszere kutatásához készített Cassini-űrszonda 2000. október 1. és 2001. március 31. között a Jupitert vizsgálta, mivel a Szaturnusz felé menet éppen mellette haladt el. A Cassini küldetésének ezt az időszakát ezért "Jupiter Millennium Flyby" programnak nevezték el.
A szonda a 2000. év utolsó előtti napján, december 30-án volt legközelebb, 9,7 millió kilométerre a Jupiterhez. A megközelítés célja az volt, hogy az óriásbolygó mellett egy úgynevezett hintamanővert, más néven gravitációs lendítést hajtson végre, ami többletenergiát adott neki a Szaturnusz felé vezető úton.
A megközelítés alatt különleges lehetőség kínálkozott a Jupiter kutatására. Egy másik űrszonda, a Galileo ugyanis 1995 óta rótta "köreit" a bolygók királya körül, és sok megpróbáltatása ellenére ekkor még szolgáltatott adatokat. A két űrszonda szimultán megfigyeléseket végezhetett, amelyekbe bevonták a Hubble-űrtávcsövet is.
A Cassini berendezései mérték a mágneses mezőt, fényképezték a bolygót, színképet vizsgáltak, rádiósugárzást, töltött részecskéket elemeztek. Az eddigi tudományos eredmények és felvételek a Jupiter Millennium Flyby honlapján érhetők el.
A Cassini-űrszondának - mint szinte minden "rendes" űrprogramnak - van magyar vonatkozása is. A magnetométer adatainak feldolgozásában részt vesznek a KFKI Részecske- és Magfizikai Intézetének kutatói is.