Jane Goodall Magyarországon járt

Jane Goodall Budapesten tartott nagy sikerű előadást csimpánzokról, emberekről és a természetvédelem jövőjéről. A főemlőskutatás egyik úttörőjének angol nyelvű előadását mintegy ötszázan hallgatták meg december 14-én, vasárnap délután az ELTE lágymányosi épületében.

Jane Goodall 1960-ban kezdte tanulmányozni a csimpánzokat a tanzániai Gombe-ban. Forradalmi, a főemlőskutatásban addig nem alkalmazott módszert használt: a csimpánzok közelében élve napi kapcsolatot alakított ki velük. Számok helyett nevet adott az egyes állatoknak, s igyekezett megismerni mindegyikük egyéniségét. Nem kísérleti objektumoknak tekintette őket, hanem önálló személyiségeknek, akiknek az emberéhez hasonló érzelmeik - öröm, fájdalom, szomorúság - és gondolkodási képességeik vannak.

Kutatásai már néhány hónap után szenzációs eredményekre vezettek. Megfigyelte például, hogy a csimpánzok fűszálak segítségével termeszeket gyűjtenek; a biológia történetében ez volt az első megfigyelt példa arra, hogy állatok is használnak eszközöket. További meglepetésként kiderült, hogy az addig növényevőnek tartott csimpánzok csoportos vadászat során elejtett állatokat is fogyasztanak.

Goodall és munkatársai immár több mint negyven éve tanulmányozzák a gombe-i csimpánzokat, így alkalmuk nyílt több generáción vizsgálni ugyanazon csoport életét. Ennek során újabb meghökkentő dolgokra derült fény: megfigyeltek csoporton belüli kannibalizmust és hordák közti háborúkat is.

Végveszélyben a gombe-i csoport

Az utóbbi évtizedekben - a többi főemlőshöz hasonlóan - a csimpánzok is végveszélybe kerültek. Mára maximum 150-200 000 vadon élő egyedük maradt fenn. A vizsgálatok alanyául szolgáló gombe-i csoport is közvetlen veszélybe került, s emiatt Jane Goodall a tudományos kutatástól fokozatosan az aktív természetvédelem felé fordult. A világ számos pontján igyekszik előadásokkal népszerűsíteni a csimpánzok védelmének ügyét, a Jane Goodall Intézet számos árván maradt, illegálisan csempészett csimpánzt fogadott be; az állatokat a helyieknek megmutatva el tudják érni, hogy egyre többen döntenek a csimpánzvadászat elutasítása mellett. Az intézet megpróbál megoldásokat keresni a helyi közösségek problémáinak enyhítésére is, hogy a lakosság ne szoruljon rá az őserdő élővilágát pusztító tevékenységekre.

Gyökerek és rügyek

Goodall 1991-ben útjára indított egy, a fiatalok szemléletének formálását, aktivizálását megcélzó nemzetközi mozgalmat Gyökerek és rügyek (Roots and shoots) néven, amelynek ma már 87 országban több mint 6000 csoportja van.

"A mozgalom célja, hogy reményt adjon a fiataloknak: a világot nem csak meg kell, hanem meg is lehet változtatni, s hogy mindenkinek az eszébe vésse: az ember életének minden egyes napja számít" - mondta a nyugalmat árasztó, szerény tudós, aki halk hangját az egész világon hallatni tudja.

A környezet állapotának gyors romlása, illetve az emberiséget feszítő társadalmi problémák ellenére Goodall bizakodó. Mint azt előadásában elmondta, három oka van a reményre:

- Mára kezdjük felismerni és megismerni a földi életet veszélyeztető tényezőket, s ezért elkezdhetjük agyunkat és problémamegoldó képességeinket a természettel való harmónia útjának megtalálására használni;

- Világszerte egyre több fiatal küzd nagy lelkesedéssel, hatalmas energiákat bedobva a környezeti és szociális problémák leküzdéséért. Előbb-utóbb ők is vezető szerepekbe kerülnek, szülőkké válnak, így ők is formálni fogják a jövő társadalmát;

- A harmadik ok az emberi szellem nagyszerűsége. Goodall úgy érzi, előadó körútjai során világszerte számos olyan különleges emberrel találkozik, akik szívósan küzdenek álmaik megvalósításáért és nagy eredményeket érnek el.

Jane Goddall három könyve jelent meg eddig magyar nyelven: Az ember árnyékában című 1975-ben és 1980-ban, az Amíg élek, remélek című önéletrajzi írás 2000-ben, a Marc Bekoff-fal közösen jegyzett, Az utolsó pillanat című kötet pedig idén látott napvilágot.

A tudós az ENSZ békenagyköveteként szinte megállás nélkül járja a világot, s előadásokkal, televíziós és filmszereplésekkel gyűjt pénzt a környezetvédelem számára. Pécsett tartott előadásának bevételét az ottani állatkert csimpánzházának felújítására fordítják. A Gyökerek és rügyek első 11 magyarországi gyermekcsoportja Berthold Erzsébetnek, a németországi Jane Goodall Intézet magyar származású önkéntes munkatársának közreműködésével jött létre Pécsett.