Vezúv: a magyar nyomvonalon épülhet az új felvonó

A világ egyik leghíresebb vulkánján, a dél-olaszországi Vezúvon a tervek szerint a korabeli nyomvonalon építik meg azt a felvonót, amelynek elődje a XIX század végéig szállította az utasokat.

Az eredeti siklót 1880. június 6-án helyezték üzembe. Ez volt a világon az első olyan szerkezet, amelyet aktív tűzhányóra építettek. Mint oly sok újításnak, ennek kivitelezője is magyar befektető, Oblieght Ernő volt. Tőle származott az az ötlet, hogy a szamarakat és öszvéreket egy közlekedési eszközzel helyettesítsék.

Az 1860-as évek végén területet vásárolt a Vezúv oldalán, majd megszerezte a felvonó építéshez szükséges jogokat. Az építmény híre hamarosan világszerte elterjedt, sőt még egy népszerű dal is született róla, a "Funiculi funicula". 1903-ban a gőzzel működtetett siklót elektromos szerkezet váltotta fel. Ez mindössze három évig üzemelhetett, mert az 1906-os kitörés az állomásokat és a kocsikat is lerombolta. A károkat ekkor még rendbe hozták, sőt a felvonót ekkor teljesen felújították. 1944-ben viszont, amikor a vulkán mind ez idáig legutolsó kitörése lezajlott, a jármű olyan károkat szenvedett, amelyek már nem voltak helyrehozhatók.

Most, hatvan évvel később a régi állomás helyét már megvásárolták a befektetők, és ha ehhez maga a hegy is "beleegyezését" adja, újraindulhat a felvonó. A dolog pikantériája, hogy a nápolyi régió településeinek önkormányzatai a közelmúltban kampányszerű felhívásban fordultak a Vezúv miatt veszélyeztetett térségben élőkhöz, aminek célja, hogy anyagi juttatás fejében elköltözésre biztassák az embereket.

A Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) néhány tagja 2000-ben abban a szerencsében részesült, hogy túrát tehetett a Vezúv 330 méter mély kráterébe. Erről a különös élményről és még sok egyéb érdekességről a BEBTE honlapján olvashatnak.

Érdi-Krausz Erika - Lieber Tamás