A csüllő (Rissa tridactyla) egyedeiről a kutatók megállapították: az utódokat illetően a hímek és a nőstények határozottan eltérő nézeten vannak és eltérő célokat követnek.
A Magyarországon csak telente előforduló csüllők, más néven háromujjú sirályok kifejezetten monogám életmódot folytatnak, vagyis hosszú időn át egyetlen párral élnek, s a közös fészekben kikeltett fiókáknak kevesebb, mint 1 százaléka származik "házasságon kívüli kapcsolatból", vagyis nem az állandó partnertől.
Miközben azonban a nőstény fő célja az, hogy minél egészségesebb utódokat költsön ki, a hímnek ennél sokkal lényegesebb cél, hogy az utódok tőle származzanak. E madaraknál a nőstény egy-egy kopuláció nyomán a hím spermáját tárolni tudja, de a spermiumok "öregszenek", vagyis idővel degenerálódnak, s ez káros hatással lehet a költés sikerére és a kikelő fiókák állapotára. Ezért a csüllő nősténye trükköt alkalmaz: miután a tojás megtermékenyülése csak egy nappal azelőtt következik be, hogy a nőstény lerakja, a jóval korábban begyűjtött spermát kilövelli kloákájából.
Az ondó kilövellésével a nőstények elérik, hogy csak friss spermiumok termékenyíthessék meg a tojásokat. Ez azonban nem tetszik a hímeknek, mert növeli annak veszélyét, hogy az utolsó pillanatban mégiscsak esélyhez jut egy idegen hím. Ezért aztán a fészek ura - ha észreveszi, hogy neje megszabadul a spermától - mindent elkövet, hogy ezt megakadályozza: a kopuláció után a nőstény hátán ülve teszi lehetetlenné azt az izommozdulatot, amely a kilövelléshez szükséges.
Kutatóknak most első ízben sikerült bebizonyítani, hogy a tóparti madaraknál a nőstények a partner gondos kiválasztása mellett ügyelnek a hímivarsejtek minőségére is. Ezt más állatoknál eddig még nem sikerült megfigyelni - ismertette Richard Wagner, a tanulmány szerzője.