Az alábbi összeállítás egy sorozat ötödik része, amely a Scientific American c. tudományos-ismeretterjesztő lap a fizikai tudás határaival foglalkozó különszáma alapján készült. A neutrínókkal kapcsolatos, Edward Kearns, Takaaki Kajita és Yuji Totsuka tollából származó cikket Jéki László fizikus "szelídítette meg" és egészítette ki Olvasóink számára.
Idézzük fel röviden a neutrínó-kutatások történetének főbb állomásait (egyes eseményeket a későbbiekben részletezünk). A neutrínó létezését Wolfgang Pauli tételezte fel 1930-ban. 1933-ban Enrico Fermi beépítette a neutrínót a béta-bomlás elméletébe. (A neutrínó név olaszul "kis semlegest" jelent, a "nagy semleges" az 1932-ben felfedezett neutron.) Létezésüket kísérletileg F. Reines és C. Cowan mutatta ki elsőként 1956-ban atomreaktor mellett, majd 1962-ben különböztették meg először az elektron- és a müon-neutrínókat. 1969-ben R. D. Davies egy bánya mélyén 600 tonna detektoranyaggal mérte meg a Napból érkező neutrínókat. 1987-ben kezdődött a neutrínó-csillagászat: két detektorral is észlelték a Nagy Magellán-felhőben lezajlott szupernóva-robbanásból származó neutrínókat. 1989-ben részecskefizikai kísérletek során bebizonyosodott, hogy háromféle neutrínó létezik. 1998-ban Japánban mutatták ki először, a később részletesen ismertetendő Szuper-K detektorrendszerrel a neutrínók egymásba való átalakulását. 2000-ban az amerikai Fermi nemzeti laboratóriumban elsőként észleltek tau-neutrínó eseményt. 2001-ben megoldották a Nap-neutrínók rejtélyét: azért észleltek évtizedekig a vártnál kevesebb Napból jövő neutrínót, mert a különböző neutrínó-típusok útközben átalakultak egymásba.
Az elemi részek világát leíró Standard Modell szerint háromféle neutrínó létezik, s a kísérleti fizikusok már meg is találták mindegyiket. Az elektron-neutrínó és egy atommag kölcsönhatása során elektron keletkezik, a müon-neutrínó és az atommag találkozásakor az elektronnál 200-szor nehezebb müon jelenik meg, míg a tau-neutrínónak köszönhető a még nehezebb, az elektronnál 3500-szor nagyobb tömegű tau-részecske megjelenése. A neutrínókat évtizedeken át tömegnélküli részecskéknek gondolták. Ha azonban az egyik neutrínó-féleség képes egy másik fajtává átalakulni, akkor ez a kvantumelmélet szerint csak akkor mehet végbe, ha a neutrínóknak van nullától különböző tömege.