Újabb jégkorszak jöhet

Az amerikai hadügyi tárca megelégelte a tudományos óvatoskodást, és világos, egyértelmű válaszokat akart arról, mennyiben befolyásolhatják a nemzetbiztonságot és destabilizálhatják a világ jelenlegi erőviszonyait a globális felmelegedés következményei.

Az elkészült tanulmány azt a forgatókönyvet követte, mely szerint a felmelegedés következtében elolvadó sarki jég nagy mennyiségű édesvízként az óceánba kerülve "felhígítja" és lecsökkentheti annak sótartalmát, aminek következtében az Észak-atlanti-áramlás (Golf-áramlat) részlegesen vagy egészében le is állhat (erről a lehetőségről már többször beszámoltunk rovatunkban). Ennek katasztrofális éghajlati következményei lennének, hiszen ez a nagy "tengeri szállítószalag" juttatja el a trópusok meleg vizét a magasabb szélességekre. Az Atlanti-óceán meleg tengeráramlásának megszűnése azt jelentené, hogy Európa északi és nyugati részén az évi átlaghőmérséklet akár több fokkal is csökkenhetne, ami drasztikus lehűlést okozna. Így a globális felmelegedés Földünk ezen részén az éghajlat zordabbá válását eredményezné.

Az áramlat működésének egyik fő mozgatórugója ugyanis az, hogy a sűrű, hideg víz a sarkköri területeken lesüllyed, és a mélyben az Egyenlítő felé halad. Ennek ellensúlyozásaként meleg, alacsonyabb szélességekről származó víz áramlik a felszínen a sarkvidékek felé. Ez a keveredés globálisan osztja el a hőt, és mérsékeltebbé teszi az éghajlatot. Amikor azonban egyre növekvő tömegű édesvíz keveredik a sós tengervízhez, akkor a víz sótartalma és sűrűsége csökken, ezáltal lassabb lesz a lesüllyedése, illetve könnyebben megfagy, mielőtt lesüllyedhetne - így az óceáni cirkuláció is lelassul. (A folyamatról részletesen beszámoltunk 2004. január 26-i cikkünkben.)

A kutatók szerint ez a folyamat igen gyorsan, akár egy évtized alatt is bekövetkezhet. Ugyanakkor érdemes felidézni az elmúlt 10 000 év éghajlattörténetéből két olyan példát - következményeivel együtt -, amikor a jelenlegihez hasonlatos vagy melegebb hőmérséklet uralkodott bolygónkon.