Az előadásokat elsősorban egyetemi hallgatóknak szánták, s amíg a Székesfehérvárott korábban megrendezett találkozókon a laikus közönség oldaláról közelítették a tudományt, itt egyértelműen a tudomány tette próbára az áltudományos elméleteket. Mind elméleti alapokról, mind a konkrét áltudományos elméletek tételes cáfolatáról hangzottak el előadások.
Szabó Gábor egyetemi tanár, a fizikai tudomány doktora (Szegedi Tudományegyetem) a PISA-felmérésen keresztül fejtette ki véleményét a magyarországi természettudományos oktatás helyzetéről. Amellett, hogy abszolút helyezéseink nem valami jók, két témakörben hallhattunk tőle megrázó híreket: a felmérés szerint Magyarországon különösen erősen befolyásolja a tanulók teljesítményét, eredményeit szüleik képzettsége, ismeretei. Az oktatási rendszer - úgy tűnik - nem működik esélyteremtőként, nem képes felzárkóztatni a hátrányos helyzetű diákokat. Egyes kelet-ázsiai országokban ez az esélyteremtés úgy valósul meg, hogy mindeközben nem megy a jó háttérrel rendelkező diákok oktatásának rovására, azaz ezek az országok az összesített listákon is az élre kerültek. Úgy tűnik tehát, hogy az elitképzés és a kiegyenlítősdi között meg lehet találni az arany középutat.
A felmérés egyéb adatai alapján felmerül az a veszély is, hogy néhány év múlva nem lesznek természettudományokat oktató tanárok sem - mutatott rá Szabó Gábor. Miközben a fejlettebb országokban növekszik a tanárképzés ezen a területen, hazánkban 25 százalékkal csökkent. Az USA egyes régióiban több ezer osztrák matematikatanárt alkalmaztak, hogy a hirtelen támadt problémákat megoldják.
Almár Iván csillagász, űrkutató, a fizika tudomány doktora a Földet és a földi élővilágot érő valós és misztikus kozmikus hatásokat ismertette. Előadása elsősorban abból a szempontból volt érdekes, hogy cáfolta azokat az ezoterikus állításokat, miszerint a tudomány nem foglalkozik a kozmosz és a Föld egymásrahatásával. Különösen izgalmas volt hallani a viszonylag új eredményekről a világűr röntgen- és gammasugárzásának méréséről, esetleges hatásairól. Előadása végén Almár Iván kicsit tanácstalanul mutatta meg a közönségnek azt az asztali naptárt, amelyet kutatóintézetének minden munkatársa megkapott az év elején. A naptár részletesen tárgyalja a Hold hatását az emberi szervekre: melyik negyedben mely szerveket szabad műteni, melyeket nem stb.
Orosz László egyetemi docens (BME) nagy paksaméta könyvvel érkezett. A hangulat kicsit felforrósodott, mert megérkezett a hallgatók soraiba a könyvek szerzője, Egely György is. Orosz László a rendelkezésére álló rövid idő alatt megpróbálta vázolni tudományfilozófiai elmélkedéseinek eredményeit, de valójában mindenki azt várta, mikor tér Egely elméleteinek cáfolatára. Orosz László komolyan vette a feladatát: azon kevés tudósok közé tartozik, akik átrágták magukat a terméketlennek nem nevezhető Egely majd összes művén. A könyv két fontos levezetésében is komoly hibát mutatott ki Orosz László: véleménye szerint ilyen hibákkal nem lehetne átmenni a fizikavizsgákon az egyetemen. Az összetett inga összenergiájának képletéből számított energia és egy ilyen ingával végzett tényleges fizikai mérések eltérése alapján állítja Egely, hogy az energiamegmaradás nem teljesül. A levezetés azonban hibás, a korrekt képlet alapján a mérés valószínűleg a hibahatáron belül illeszkedik az energiamegmaradáson alapuló képletekhez. Egely felszólalt, és számonkérte, hogy elvégezték-e a fizikusok az említett ingás kísérletet. Orosz nyilvánvalóvá tette, hogy nem az ingás kísérlettel van baja - Egely valószínűleg tényleg jó kísérletező -, hanem a számításokkal. A kísérletben mérték az energiát, de ezt össze kellett hasonlítani a mai fizika által jósolt eredménnyel. Azzal, amit a korrekt képletek jósolnak. A hibás képletekhez képest nem csoda, ha eltéréseket kapnak - érvelt Orosz László.
Füstöss László docens (BME) arról tartott előadást, miért van előnyben az áltudomány a tudománnyal szemben. A megközelítés persze azért érdekes, mert az ezoterikusok éppen a fordítottját állítják. Füstöss elismerte, hogy "... a Tudományos Akadémia jelenleg tényleg a tudomány kezében van, bár ha nem így lenne, valószínűleg akkor se hívnák Áltudományos Akadémiának".
Az ebédszünet utáni félidőt Hraskó Péter fizikus, egyetemi tanár kezdte a vákuumenergiáról, a Casimir-effektusról szóló előadásával. A vákuumenergia egyáltalán nem az áltudósok találmánya, hanem a tudomány főágába tartozó kvantumelmélet szerves része már vagy hatvan éve - mondta el Hraskó Péter. Az előadás alatt láthattuk, hogy bár egyáltalán nem könnyű, ki lehet számolni egy térrész vákuumenergiáját (más néven nullponti energiáját), sőt ezt az energiát a paraméterek, például a tér geometriájának módosításávalváltoztatni is lehet, azaz a nullponti energiát növelni lehet, illetve az megcsapolható. Bár a kérdéses energia valószínűleg roppantul csekély, a nagyobb problémát az jelenti, hogy folyamatosan nem lehet ezt az energiaforrást megcsapolni, hacsak nem találunk olyan körülményeket valahol, ahol valami külső rendszer visszaállítja a tér potenciálját az eredeti állapotba, hogy az energiakinyerés ciklusát zárni tudjuk. Hraskó Péter a vízerőműveket hozta föl például, ahol a vizet a Nap energiája juttatja fel újból és újból a hegyekbe, e nélkül az erőművek igen hamar leállnának.
Magyar Tamás, a Magyar Szabadalmi Hivatal főosztályvezetője a találmányok szabadalmaztatásának folyamatáról beszélt, néhány érdekes kérdést felvetve. Jelenleg a hazai szabályozás szerint a Szabadalmi Hivatal tisztségviselőjének kell bizonyítania, hogy a benyújtott tervek hibásak, azaz az eszköz nem működhet. Ennek hiányában a szabadalmat be kell jegyezni. Természetesen amennyiben a hivatal be tudja mutatni, hogy a tervezett eszköz működése ellentétben áll az energiamegmaradás (vagy a termodinamika II. főtétele) törvényével, akkor a szabadalom nem jegyezhető be. Fontos szem előtt tartani azonban, hogy a SZH csak bejegyzi a találmányokat, azok valós működéséért, sikeréért nem felel. Ezek után Jupiter (Molnár Gergely bűvész, a Bűvészek Világszövetsége elnökségi tagja) varázsolta el a nézőket trükkjeivel. Jupiter régóta harcol az ezoterikus erőkkel hivalkodó mágusokkal szemben úgy, hogy bemutatja, milyen könnyű is szemfényvesztéssel becsapni a laikus közönséget.
Hraskó Gábor