Korabeli beszámoló a Vezúv kitöréséről

Újabb érdekes adalék a Vezúv 1944-es kitöréséről: egy korabeli újság tényközlő híranyaga és egy szemtanú lelkes beszámolója.

Korábbi cikkünkben már megemlékeztünk arról, hogy Európa egyik leghíresebb tűzhányója, a Vezúv hatvan esztendővel ezelőtt hallatott magáról utoljára. Szó volt arról is, hogy a statisztikákat alapul véve már rég be kellett volna következnie a következő kitörésnek, és hogy élelmes vállalkozók felvonó építését fontolgatják.

A napokban újabb érdekes adalékhoz jutottunk az 1944-es kitöréseket illetően: egy korabeli újság tényközlő híranyagához, valamint egy szemtanú lelkes beszámolójához. Az alábbiakban ezeket elevenítjük föl, annál is inkább, mivel magyar nyelven ezek még nem láttak napvilágot.

Az elmúlt évszázad egyik leglátványosabb természeti katasztrófája minden bizonnyal a Nápoly fölé magasodó Vezúv 60 évvel ezelőtti kitörése volt. A jelenség egyesekben rémületet és pánikot keltett, másokban csodálatot váltott ki. Ne feledjük, hogy ezen a helyen ekkortájt nemcsak a természet háborúzott. A Vezúv négy nappal Nápoly utolsó német bombázása után, 1944. március 18-án tört ki. Néhány nappal korábban kisebb földmozgások már jelezték, hogy a vulkán ismét működésbe lépett. A kitörés ideje alatt - amíg a hegy hatalmas mennyiségű izzó anyagot lövellt ki - sok ház megsemmisült, és San Sebastiano városának fele elpusztult. A szövetségeseket is veszteség érte: a nagy mennyiségben lehulló vulkáni hamu a környező települések egyikén nyolcvannyolc B-25-ös amerikai bombázót tett tönkre.

Az 1944-es kitörés

A helyi újságok március 21-én ezt írták: "A Vezúv már napok óta több ezer tonna izzó anyagot lövell ki. A láva, amely a korábbi lávafolyások nyomát követi, három irányba folyik. Ennek következtében súlyos károkat szenvedett el a hegy élővilága, de San Sebastiano lakosságát is evakuálni kellett, mivel a városba vezető utat szintén elborította az izzó kőzetfolyam. Ugyanakkor Torre Del Greco települést sárfolyam fenyegeti, de itt még nem rendeltek el kitelepítést. A lávafolyam kb. 200 méter széles, lassan dél felé halad, percenkénti 3-4 méteres sebességgel. 1944 előtt a vulkán 1929-ben volt aktív, de a most okozott károk a Vezúv Obszervatórium munkatársai szerint 1872 óta a legsúlyosabbak."

Az újság arról is említést tesz, hogy a szövetségesek éppen ekkor foglalták el a Vezúv Obszervatóriumot, hogy meteorológiai állomásként használják. A létesítmény korábbi vezetőjét egy kis szobába száműzték, hogy onnan nézze végig a március 29-ig tartó kitörést, amely során kialakult a napjainkban is látható 330 méteres mélységű kráter.

Az 1944-es kitörés

Egy, a közelben állomásozó brit katona, Norman Lewis így írt az eseményekről: "A Vezúv kitörése az egyik legfenségesebb látvány volt, amit életemben valaha is láttam. A füst olyan lassan szállt, hogy nem látszott mozogni, de a felhő estére 30-40 ezer láb magas volt, és több mérföldnyire is elnyúlt. Éjjel látszott, ahogy a vörösen izzó láva folyik a hegy oldalán. A háborútól sújtott város szerencsétlen lakói eddig is sokat szenvedtek. Már csak a Vezúv hiányzott."

Érdi-Krausz Erika - Láng István - Lieber Tamás
Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület