Az első emlősállat szűznemzéssel

Japán kutatók bemutatták a nagyközönségnek azt az egeret, amelynek "két anyja van". Először sikerült emlősállatot (nem klónozással) hímivarsejtek nélkül létrehozni.

Japán kutatók most nyilvánosságra hozták azokat a kutatási eredményeket, amelyek szerint először sikerült egészséges emlősállatot létrehozniuk két petesejt alkalmazásával. A 460 kísérleti egérembrióból mindössze 10 állat született, s ezek közül egy érte meg a szaporodóképes kort. A Kaguya névre keresztelt, a szakmai és laikus közönségnek most bemutatott egérnek tehát "két anyja van". A 14 hónapos állat egyelőre egészséges, s már saját kicsinyei is megszülettek, természetes úton - mondja a kutatócsoport vezetője, Tomohiro Kono (Tokiói Mezőgazdasági Egyetem).

Kono és kollégái olyan eljárást alkalmaztak, melynek során egyes petesejteket hímivarsejtekké alakították át. A kísérleteket olyan éretlen petesejtekkel kezdték, amelyekben még nem történt meg a genomikus imprinting. A petesejtek egyes, az embrionális fejlődésért felelős génjeit úgy módosították, hogy - véleményük szerint - a spermiumokéhoz hasonló génműködési mintázat alakult ki bennük. A módosított, "spermiumszerű petesejteket" aztán normális, érett petesejtekkel egyesítették. A létrejövő embriókon elvégzett genomikai vizsgálatok - amelyek mintegy ezer gén aktivitását monitorozták - a kutatók szerint "relatíve normális eredményeket mutattak".

A Nature c. brit tudományos hetilapban közölt beszámolójuk szerint a kísérletek meggyőző bizonyítékot nyújtottak arra, hogy a genomikus imprinting a szűznemzés legfőbb akadálya az emlősöknél. Kono evolúciós hipotézist is megkockáztat, mely szerint az imprinting a hímek találmánya, hogy biztosítsák nélkülözhetetlenségüket a szaporodás során.

Mielőtt bárki temetni kezdené a hímek szerepét az emlősöknél (így az embernél is), meg kell jegyezni, hogy messze még az idő, amikor az eljárás esetleg a termékenységi klinikákra kerülhet. Az embriók túlélési aránya rosszabb, mint a reproduktív klónozás esetében. Senki nem tudja, hogy az így létrejött szervezetekben milyen problémák léphetnek fel a későbbiekben az imprinting hiánya miatt (a klónozásnál ez egyfajta "genetikai káoszt" okozott). Etikai szempont, hogy az eljárás petesejtek manipulációjával történik. Kono és kollégái mindenesetre folytatják a kísérleteket - a következő célpont a sertések lesznek.

Annyi bizonyos, hogy az eredmények segíthetik a kutatókat az embrionális fejlődés folyamatainak pontosabb megértésében, ezáltal pedig egyes rendellenességek okainak kiderítésében.

A részletes szakmai beszámoló a Nature 2004. április 22-i számában jelent meg (Kono, T. et al. Nature, 428, 860 - 864, doi:10.1038/nature02402 2004).

Simon Tamás