Amint azt néhány héttel korábban oldalainkon olvashatták, egymás mellé sorakoztak a Naprendszer szabad szemmel látható bolygói. Többségük - fényes, nyugodtan világító pontként - még most is megfigyelhető napnyugta után a nyugati-délnyugati égen, s köztük továbbra is a Vénusz a legfeltűnőbb. Az égi parádé következő nagy felvonása azonban a május 4-i holdfogyatkozás, így a "fő műsoridőben" bekövetkező látványos égi jelenséget is választhatjuk kedd esti programként.
A Hold helyi (közép-európai nyári idő) szerint 20.48 perckor lép be a Föld árnyékkúpjába, a teljesség pedig 21.52-től 23:08-ig tart. A holdfogyatkozás alkalmával országszerte nyitva tartanak a bemutató csillagvizsgálók és sok vidéki településen lesz utcai távcsöves bemutatás. A budapestieket a Polaris Csillagvizsgálóban is várják, ahol előadásokkal és élő koncerttel színesítik a holdfogyatkozás estéjét.
A fogyatkozás időpont-adatai helyi időben (közép-európai nyári idő):
A holdfogyatkozás jelenségét - a napfogyatkozással ellentétben - védőeszköz nélkül figyelhetjük meg, a szem károsodásának veszélye nem áll fenn. Távcsövön keresztül is nyugodtan szemlélhetjük - ekkor még nagyobb élményben lesz részünk.
Ellentétben a napfogyatkozással, a Hold nem válik teljesen láthatatlanná a fogyatkozás során; halványan, többnyire vörös színben pompázva mindvégig látható marad. A Napból érkező fehér fény a Föld légkörén átszűrődve megtörik, szétszóródik, de különböző mértékben: legjobban a kék, legkevésbé a vörös összetevője. A túlnyomóan vörös árnyalatú fény halványan bár, de továbbra is megvilágítja a Holdat, mivel a légkör fénytörése bejuttat egy kis fényt a teljes árnyék területére.