Az európai közösség elkötelezett egy erőteljes nukleáris ipar fejlesztésében, amely képes kielégíteni a növekvő életszínvonalból adódó egyre fokozódó energiaszükségletet. Ezt az elképzelést 47 évvel ezelőtt, az EURATOM-szerződéssel deklarálták, amely sokak szerint mára korszerűtlenné és számos tekintetben ellentmondásossá vált, és amelyet a leghelyesebb volna megszüntetni. Mindazonáltal nem valószínű, hogy ez a közeljövőben bekövetkezik, sőt nagy az esélye annak, hogy a remélhetőleg nyár közepén elfogadásra kerülő EU-alkotmány részévé válik.
Azon új tagországoknak, amelyek eddig nem használtak atomenergiát (Lengyelország, Észtország, Lettország, Málta és Ciprus), a szerződésnek köszönhetően kötelezettségükké válik az ágazat fejlesztése, míg a többi csatlakozónak ezzel ellentétes problémával kell szembenéznie. Szlovéniára, Szlovákiára, Magyarországra, Litvániára és a Cseh Köztársaságra komoly nyomás nehezedik, hogy szüntessék meg régi (szovjet típusú) reaktoraikat.
Öreg reaktorok
Az EURATOM 1957-ben jött létre, amikor még a nukleáris energiára úgy tekintettek, mint a jövő technológiájára. Évek alatt több milliárd eurónak megfelelő pénzt öltek a fejlesztésekbe és több százmillió eurót nukleáris létesítmények építésébe. Ennek köszönhetően az EU a világ vezető "nukleáris generátorává" vált. A kibővített Unióban 156 reaktor üzemel, amely az energiaszükséglet mintegy 32%-át biztosítja - ez magasabb az Észak-Amerikában, Japánban vagy Oroszországban jellemző értéknél.
Ugyanakkor a legtöbb európai reaktor mára elöregedett (átlagosan 22 éve üzemelnek), és a lelkesedés is csökkent a technológia iránt. Egyedül a franciák és a finnek gondolkodnak új reaktorok építésében, míg Németország, Svédország, Belgium, Spanyolország fokozatosan megszüntetné ezeket (Olaszország már meg is tette).
A leginkább atomenergia-ellenes ország, Ausztria az EURATOM-szerződést egy "technológiasemleges" egyezményre cserélné, amely egyetlen energia-előállítási technológiát sem részesítene előnyben. Ezt a kezdeményezést Írország, Luxemburg, Dánia, Németország, Svédország, Észtország, az Európai Parlament és több száz környezetvédő csoport is támogatja.
Jelenleg a legnagyobb gondot a régi (szovjet típusú) reaktorok jelentik. Brüsszel például arra kérte Litvániát, hogy állítsa le Ignalina 1-2 nevű reaktorait (Szlovákiát pedig a Bohunice 1-2 leállítására kérik). Ennek (és a több százmilliós támogatásnak) ellenére a négy reaktor még mindig üzemel. Az Ignalia 1 bezárása 2005-re lenne esedékes, de ezt biztonsági okokból nem tartják megvalósítható időpontnak. Az Ignalina 2 várhatóan 2009-ben áll le, míg a Bohunice 1-2 reaktorok leállítása 2006-08 körül esedékes, amely dátumok még későbbre tolódhatnak.