A május 4-i holdfogyatkozás után újabb érdekes csillagászati jelenségeket figyelhetünk meg. Mint arról korábban beszámoltunk, egyszerre három üstökös is megközelítette a Napot. Közülük a számunkra legszebb látványt ígérő C/2001 Q4 (NEAT)-üstökös jóval fényesebbnek ígérkezik társainál, ráadásul az esti égbolton lesz megfigyelhető, ami az érdeklődő nagyközönség számára igen előnyös.
A Nap közelébe érkezett üstökös néhány kilométer átmérőjű magja a napsugárzás miatt hevesen párolog, s több százezer kilométeres gáz- és porburok alakult ki körülötte. A napszél anyagot ragad el az üstökös fejéről, így hosszan elnyúló csóvát is növesztett.
Földünkhöz május 7-én kerül legközelebb, ekkor 48 millió km választja majd el tőlünk. Véletlen egybeesés, hogy ettől a naptól kezdve lesz látható hazánkból, bár a gyakorlottabb észlelők már egy nappal korábban is megkereshetik az esti, délnyugati horizont közelében. A kométa fényessége elmarad az 1997-es Hale-Bopp üstökös mögött, de valószínűleg a városok kevéssé kivilágított pontjairól is megpillantható lesz. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy mint minden égitest, egy üstökös is a kivilágított településektől távol, sötét égboltú megfigyelőhelyről nyújtja a legszebb látványt!
A Földtől és május 15-e után a Naptól is távolodó üstökös lassan halványodni fog, így kb. május végéig lesz szabad szemmel is látható. Megjelenése különbözni fog a csillagokétól. Mivel viszonylag közel lesz bolygónkhoz, az üstökös feje a telehold látszó méretének megfelelő nagyságú, ködös folt lesz, olyan, mint egy kis felhőcske. Ebből a fejből nyúlik majd ki a csóva, melynek fénye sokkal gyengébb az üstök fényénél.
Aki szeretné megfigyelni a ritka égitestet, látogasson el a Polaris Csillagvizsgáló honlapjára, ahol a csillagos eget ismerők számára egy térkép mutatja az üstökös látszó égi útját, a csillagászati megfigyelésekben kevéssé jártasak számára pedig egy táblázatot készítettek, amely segít megkeresni a csillagok közt rejtőzködő "hajas csillagot".