A megkövült őslények maradványain keresztül különös világba nyerhetünk bepillantást, amelynek lakói évmilliókkal ezelőtt élték életüket. Kínai kutatók most olyan élet maradványait tárták fel, amely azelőtt ért véget, mielőtt egyáltalán elkezdődhetett volna.
Xiaolin Wang és Zhonghe Zhou, a pekingi Kínai Tudományos Akadémia paleontológusai szenzációs leletre bukkantak az északkelet-kínai Liaonong-tartomány Jingangshan települése közelében: egy Pteroszaurusz embrió maradványait fedezték fel. Ezek a repülő őshüllők a dinoszauruszok kortársai voltak, és különösen sokan éltek a korai kréta időszakban - akárcsak ez a mostani, amelynek kora 121 millió évre becsülhető.
Az embrió szinte teljesen kifejlődött, de soha nem született meg. A kínai szakértők véleménye szerint valószínűleg valamely természeti csapás, például vulkánkitörésből származó hamuszórás okozhatta a tojás hirtelen pusztulását és tökéletes megőrződését.
Az utókor számára azonban szerencsés baleset következtében a szárny, sőt a finom bőrredők lenyomatai is jól kivehetők, akárcsak a csontok és a héj. A lelet kétségbevonhatatlan bizonyítékát adja annak a korábbi vélekedésnek, miszerint ezek ez állatok nem elevenszülők voltak, hanem tojásokat raktak.
A lelet szenzációját többek között az adja, hogy eddig ez az első és egyetlen Pteroszaurusz-embrió-lelet. A jól fejlett váll- és mellcsontok, illetve a negyedik ujjperc meghosszabbodása a legszkeptikusabb szakértőket is meggyőzte arról, hogy az állat kétséget kizáróan Pteroszaurusz-sarj volt. A mindössze 53 milliméter hosszú és 41 milliméter széles - egy közönség tyúktojásnál is kisebb - fosszília még számtalan meglepetést tartogat a paleontológusok számára.
Sőt mi több, véli Wang, a kis Pteroszaurusz a mai madárfiókák többségéhez hasonlóan gyors fejlődésnek nézett elébe. "A jól fejlett szárnyak arra utalnak, hogy a fióka nem sokkal kikelése után képes lett volna önállóan repülni és táplálkozni."