Oldalainkon hosszú idő óta figyelemmel kísérjük a Cassini-Huygens-űrszonda utazását a Szaturnusz rendszeréig. Az anyaszonda (Cassini) és a róla a későbbiekben leváló leszállóegység (Huygens) július 1-én áll pályára a pompás gyűrűrendszerrel ékesített és jelenlegi ismereteink szerint legalább 31 holddal kísért óriásbolygó körül.
Az első közeli randevú a holdrendszer egyik tagjával azonban már pénteken megtörténik, s az eddig a főként Szaturnuszt és gyűrűrendszerét fényképező Cassini most más jellegű munkába kezd: június 11-én, magyar idő szerint 22 óra 56 perckor elrepül a Szaturnusz Phoebe nevű holdja mellett. Az űrszonda legkisebb távolsága Phoebétől kb. 2000 km lesz - ezzel ezerszer merészkedik közelebb a kis holdhoz, mint az 1981-ben ott járt Voyager-2 űrszonda.
Jelenlegi ismereteink szerint a Phoebe egy 220 km átmérőjű, közel gömb alakú hold. Felszínén sötét és világosabb területek látszanak, s ún. retrográd pályán - azaz a többi nagy holddal ellentétes - irányban kering a Szaturnusz körül. A felszín jellemzően sötét árnyalatú, s a napfény alig 6%-át veri vissza.
Ezek a tények arra utalnak, hogy Phoebe eredetileg nem a Szaturnusz holdja volt, hanem valahol a Naprendszer külső vidékén, esetleg a Neptunuszon túli, ún. Kuiper-övben alakulhatott ki, és csak később került az óriásbolygó körüli pályára.
A Phoebe vizsgálatával megkezdődik a Szaturnusz rendszerében lévő égitestek felderítése, amely - a várhatóan igen látványos felvételeken kívül - minden bizonnyal hatalmas mennyiségű tudományos információt szolgáltat. Aki magyar nyelven szeretné követni az elkövetkező hónapok izgalmas eseményeit, megteheti a hétvégén induló Szaturnusz-honlapon, a szaturnusz.elte.hu címen, ahol híreket, képeket és tudományos háttéranyagokat találhat.
Orbán Ádám - Végh Tamás