A Phoebe már régóta foglalkoztatja a kutatókat. Különleges tulajdonságai - elnyúlt ellipszispályája, a bolygójától való nagy távolsága, retrográd (a többi nagy holddal ellentétes irányú) keringése és a felszínén látható kráterszerű képződmények - arra engedtek következtetni, hogy egy befogott kisbolygó lehet, amely az eredeti Szaturnusz-rendszeren kívülről származik.
Mint ahogy azt előre jeleztük, június 11-én, magyar idő szerint 22.56-kor a Cassini kétezer kilométerre elhaladt a Phoebe mellett. A szonda már két nappal a közelítés előtt is látványos képeket közvetített a Földre, a pénteken este készített felvételek azonban soha nem látott részletességgel mutatják a Phoebe felszínét.
Az adatok jelenleg is folyamatosan érkeznek. Az eddig feldolgozott legjobb felbontású kép 12 000 kilométerről készült, a legkisebb megfigyelhető részletek 18,5 méteresek. A felvételeken jól látszik az erősen kráterezett felszín. A becsapódások nyomai markáns sebeket hagytak a hold felszínén, ezáltal kibukkannak a mélyebben fekvő, világosabb (minden bizonnyal jégből álló) rétegek is.
Az új fotók alapján már most jóval többet tudunk a Phoebe szerkezetéről; nyilvánvalóvá vált, hogy a sötét, poros felszín alatt túlnyomórészt jég alkotja az égitest anyagát. Újabb alátámasztást nyert a fent említett elgondolás, mely szerint a Phoebe a Naprendszerben egyik kisbolygó-övében keringett mindaddig, amíg valami le nem térítette pályájáról. A Szaturnusz közelébe érve aztán a bolygóóriás befogta, és pályára állította maga körül.
A Phoebe megközelítésével a Cassini ismét bebizonyította, hogy az eljövendő négy évben nagyszerű képekkel, értékes eredményekkel szolgál a Szaturnuszról és a bolygót övező "kis naprendszerről".
A kép nagyobb változata, valamint további felvételek és információk a http://szaturnusz.elte.hu weboldalon érhetők el.
Orbán Ádám - Végh Tamás