Nostradamus és a világvége<br/>

Kereken fél év van még hátra az ezredfordulóig, de az is lehet, hogy "elmarad".

Legalábbis a középkori orvos, csillagász és jövendőmondó, Michel Nostradamus (1503-1566) követői szerint, akik komolyan aggódnak egyik jóslata miatt. Ebben a négysorosban - amely egyike a konkrét időpontmegjelölést tartalmazó jövendöléseknek - Nostradamus azt jósolja, hogy az 1999-es esztendő hetedik hónapjában félelmetes király ereszkedik le az égből előtte és utána Mars boldogan uralkodik. A született pesszimisták ebből arra következtetnek, hogy idén júliusban bekövetkezik a világvége.
Elmar Gruber müncheni pszichológus és Nostradamus-szakértő ellenben úgy véli, hogy a középkori tudós "a félelmetes király" kifejezésen az 1999. augusztus 11-én Közép-Európában megfigyelhető teljes napfogyatkozást értette - egy olyan eseményt, amely mindig nagy félelmet keltett a reneszánsz emberben. A Nostradamus korában még érvényben volt Julianus-naptár szerint pedig a teljes napfogyatkozás 1999. július 29-re esne. Nostradamus, a középkori csillagász mindenképpen abban a helyzetben volt, hogy 450 évre előre kiszámíthatta a teljes napfogyatkozást. Bernd Harder rossdorfi tudós rámutatott, hogy Nostradamus négysorosának értelmezése a különböző ezoterikus sajtótermékekben a földönkívüli hatalomtól egy üstökös becsapódásán át egészen a harmadik világháború kitöréséig igen széles skálát ölel fel. Harder megkísérelte, hogy saját fegyverükkel győzze le a különböző értelmezések szerzőit. A Skeptiker című folyóirat legújabb számában felhívta a figyelmet arra, hogy mivel Nostradamus jóslatai egészen a 3797-ik esztendőig szólnak, akkor 1999-ben feltehetően mégsem lesz vége a világnak. Eddig is előfordult, hogy "nem jött be" minden. Egy német szerző Nostradamus beható tanulmányozása után arra a felismerésre jutott, hogy a jövendőmondó 1990. augusztus 5-re "Európa ellen irányuló pusztító nukleáris támadást" jósolt. A meg nem nevezett szerző erre páni félelmében igyekezett másodpercnyi pontossággal kiszámítani a katasztrófa bekövetkeztét, hogy írását a lehető legyorsabban kiadhassa és így figyelmeztethesse az emberiséget.
Elmar Gruber végül rámutatott: nem zárható ki ugyan, hogy Nostradamus paranormális képességekkel rendelkezett, de még a legtehetségesebb jövendőmondók esetében is csak igen ritkán valósulnak meg a jóslatok - s akkor is csak töredékekben. Szélsőséges példájával állunk szemben annak, hogy hová vezet egy szöveg prófétai igazságként történő feltétlen elfogadása, miként keletkezik az egyén félelme és miként jön létre a kollektív rettegés - idézte Grubert a dpa.

(MTI)

Ajánló:

Nostradamus.