Mayon és Hekla: vulkánok akcióban<br/>

A tűzhányók két alapvető típusának egy-egy képviselője aktivizálta magát az elmúlt napokban: a Hekla Izlandon, a Mayon a Fülöp-szigeteken ontja a lávát és a füstöt. Képes beszámoló az [origo]-ban.

Mayon, Fülöp-szigetek

Földrajzi helyzet: é. sz.: 13,3 fok; k. h.: 123,7 fok; tengerszint feletti magasság: 1571 m

A Mayon csúcsa egy kis hamufelhővel

A Mayon klasszikus, kúp formájú rétegvulkán. A Fülöp-szigetek legaktívabb tűzhányója. 1616 óta 47 alkalommal tört ki, ebből 12 követelt halálos áldozatokat.

A képen a Mayon 1993. március 2-ai piroklasztitos árjai

Legutóbbi, 1993-as működése egy váratlan kitöréssel kezdődött. Csupán fél óráig tartott, de az általa kialakított piroklasztitos (tüzes törmelékes) árak 77 ember halálát okozták, és 60 000 ember azonnali evakuálását tették szükségessé. Legtöbb áldozatát 1814-ben szedte: ekkor kb. 1200-an haltak meg a kitörések miatt.

2000-ben ismét aktivizálta magát a tűzhányó

A jelenlegi kitörések 5 napja kezdődtek, s az elmúlt éjjel egészen belelendült a vulkán: 12 óra leforgása alatt 7 nagyobb hamu- és gázkitörést produkált, amelyeket vulkáni bombák "fűszereztek". A vulkanológusok szerint a kitörések még több hétig folytatódnak, mivel a tűzhányó geológiailag igen nyugtalan: kisebb-nagyobb földrengések sokasága tapasztalható a környékén. A hatóságok eddig több tízezer embert telepítettek ki, halálos áldozatokról nem érkezett jelentés.

Hekla, Izland

Földrajzi helyzet: é. sz.: 63,98 fok; ny. h.: 19,7 fok; tengerszint feletti magasság: 1491 m.

A Hekla Izland legaktívabb vulkánja. 1104 óta rengeteg kitörést produkált, melyekből 15 igen jelentős volt. Az utolsó nagyobb kitörési ciklus 1991-ben kezdődött.

A Hekla jellegzetes hasadékvulkán. Réteges lávaömlésekből és robbanások során lerakódott hamurétegekből áll. Működése során a következő sémát követi: néhány órán keresztül tartó robbanásos fázis, utána lávaömlés. Az utóbbi néhány hétig is eltarthat.

A tűzhányó a fővárostól, Reykjavíktól 110 km-re található, s 55 km-re a tengerparttól. A Hekla vulkanikus rendszer 40 km hosszú és 7 km széles. Izland keleti hasadékzónájához tartozik.

A jelenlegi kitörések a szombatról vasárnapra virradó éjszaka, 0.15-kor kezdődtek, s rövid időn belül kb. 10 km magas hamufelhő emelkedett a magasba. A vulkán lakatlan területen található, így nem jelent veszélyt az emberekre. A hatóságok figyelmeztették az izlandiakat és a turistákat, hogy ne szemléljék túl közelről a lenyűgöző természeti látványosságot, mivel a hasadékokból előtörő lávafolyások már több kilométer hosszúak, és viszonylag gyorsan mozognak.

A két kitörés a vulkánosság két alapvető típusát mutatja be. A Mayon az összeütköző és egymás alá bukó kőzetlemezek határán keletkező olvadékból táplálkozik. Az ilyen zónákban elhelyezkedő vulkánokat kúp alak, réteges szerkezet (hamu és láva váltakozása), andezites kőzetek és viszonylag heves robbanások jellemzik. A Hekla egymástól távolodó kőzetlemezek határán helyezkedik el, az olvadék közvetlenül a földköpenyből származik. Emiatt alacsonyabb a szilícium-dioxid tartalma, így bazaltos összetételű, hígan folyó lávát produkál, amely nem kúpokat, hanem lapos, szétterülő felszínformákat alakít ki.

Részletesebb háttéranyag a vulkanizmusról, illetve lemeztektonikai hátteréről itt érhető el.

B. Zs. - S. T.

Ajánló:

A Hekla 1991-es kitörése. A Smithsonian Intézet gazdag összeállítása a Föld tűzhányóiról. Kósa Pál nagyszerű munkája a szövegben szereplő linkek is ennek egyes oldalaihoz mutatnak.

Korábban:

2000. február 13. Itália vulkánóriása, a több mint 3000 méter magas Etna ismét működésbe lépett. Ezúttal a délkeleti kráter ontja magából a lávát és a tüzes törmeléket. 2000. február 11. Az emberi tevékenység által okozott klímaváltozások mellett a természeti kockázatokra is figyelni kell. A geológusok szerint reális a veszély, hogy előbb vagy utóbb ki fog törni egy pusztító erejű szupervulkán, ami akár globális méretekben is csökkentheti a hőmérsékletet.