Egy lépéssel közelebb Európához és a világűrhöz

Magyarország csatlakozott az Európai Űrügynökség (ESA) Európai Együttműködő Államok programjához (PECS). A program célja, hogy a résztvevők a lehető leghatékonyabban készüljenek fel a jövőbeli ESA tagságukra.

Az ESA taggá válás esetén az újonnan belépő tagállamnak egyszeri belépési díjat kell fizetnie, aminek fejében résztulajdonosává válik az ESA létesítményeinek és azokat térítésmentesen igénybe veheti. Részt vehet az ESA bármely programjában, befizetett tagdíjából az általános működési költségekhez való arányos hozzájárulás után megmaradó rész (mintegy 90%) erejéig ESA megrendeléseket fogadhat.

Az együttműködés alacsonyabb szintje a társult tagság. E fokozat nem kötelező, de ajánlott. Az ESA-nak eddig 3 társult tagja volt, 6-9 év után mindegyik teljes jogú taggá vált.

Több országgal - köztük hazánkkal - általános együttműködési egyezmény szabályozza az együttműködést, ennek azonban nincsenek közvetlen pénzügyi konzekvenciái, a finanszírozás módjáról projektenként kell megállapodni.

Az együttműködés új, az együttműködési megállapodásnál magasabb szintet jelentő, de a társult tagságnál pénzügyileg kedvezőbb konstrukció a PECS program, amelyet elsősorban a közép- és kelet-európai tagjelölt országok igényeit figyelembe véve dolgozott ki az ESA.

Az ESA költségvetése

Az ESA éves költségvetése mintegy 2,9 milliárd euro. Az ESA fontos alapelve, hogy a befizetett tagdíjak jelentős része ipari megrendelések formájában visszakerüljön a tagországokhoz.

A kötelező programok költségvetése az ESA teljes költségvetésén belül mintegy 20%, tehát az önkéntes programokban való részesedés átlagosan a kötelező programokban való részesedés 4-szerese. Megfigyelhető azonban, hogy a kisebb országok esetében ez az arány általában 2-2,5-szeres.

A nemzetközi adatok szerint az ESA tagországai teljes űrköltségvetésük mintegy 60-100%-át fordítják ESA programokra.

Az ESA néhány fontosabb programja

A jelenleg futó tudományos programok közül kiemelendő a SOHO napfizikai műhold, a Szaturnusz felé tartó Huygens leszállóegység és a Cluster geofizikai műholdcsalád. Számos további program űreszköze épül, közülük a két legnagyobb a Rosetta üstökösszonda és a közeljövőben indítandó Mars Express.

A Földmegfigyelés területén a legfontosabb az Envisat műhold, amelynek fő feladata az óceánok, a szárazföldek, a sarkvidékek és a légkör környezetvédelmi célú megfigyelése.

A távközlés-navigáció területén az Artemis műhold mellett az EU-val közösen megvalósítandó Galileo műholdas navigációs rendszer emelendő ki.

Az emberes űrrepülés területén az európai űrhajósok NASA repülései és a Nemzetközi Űrállomás építésében való európai részvétel a legfontosabb. A hordozórakéták fejlesztése területén a hordozórakéták piacán régóta jelen lévő Ariane család folyamatos fejlesztése a fő cél.

Az ESA programjairól részletes információ található a www.esa.int honlapon.