A kutatók attól tartanak, hogy számos kisebb kiterjedésű porvihar egyesülésének következtében a bolygó egész északi féltekéje elsötétülhet.
Ha valóban globális porvihar alakul ki a Marson, az zavarokat okozhat a szondák által használt napelemek működésében, mivel a por ezek celláira ülepedhet. Napelemek nélkül a szondák berendezései és műszerei nem kapnak energiát.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Beagle 2 nevű leszállóegysége a tervek szerint 2003. december 25-én landol a vörös bolygón. A Beagle 2-t két amerikai marsjáró, a Spirit és az Opportunity követi 2004. január 4-án, illetve 25-én.
A porviharok nem számítanak szokatlan jelenségnek a Marson. Két évvel ezelőtt az utóbbi évtizedek legnagyobb porvihara hetekre láthatatlanná tette számunkra a vörös bolygó felszínét.
A napsugarak felmelegítik a lebegő porrészecskéket, aminek hatására a légkör felmelegszik és kiterjed. Ez komoly gondokat okozhat a bolygó körül keringő szondáknak vagy a landoláshoz készülődő, az atmoszférába belépő marsjáróknak.
A porviharok egyébként döntő szerepet játszanak a marsi éghajlat szabályozásában: befolyásolják a légköri hő- és vízgőztartalom eloszlását.