Elindult az első magyar marsexpedíció

A Mars Society hazai tagozata Magyarországon eddig példátlan programot szervezett: mától vasárnap estig diákok részvételével modellezi egy Marson működő kutatóállomás élet- és munkakörülményeit. A helyszín: a vörös és kietlen gánti bauxitbánya.

Több szakember egybehangzó véleménye alapján Magyarországon Gánt térségében található az a terület, amely a leginkább hasonlít a marsi tájak képéhez.

Az elmúlt évtizedekben folytatott bauxittermelés során óriási méretű bányagödrök és meddőhányó-csoportok jöttek létre, amelyek vörös színe, aprószemcsés törmelékanyaga és gyér növényborítottsága miatt az ember helyenként valóban úgy érezheti magát, mintha a Marson járna.

A terület bejárása alapján a Bauxitföldtani Park bányagödre a legalkalmasabb a modellezés céljára, amelynek használatba vételéhez a szervezet beszerezte a szükséges engedélyeket az illetékes területi szervektől. (Térkép a bánya megközelítéséhez.)

Felhívás a sajtó számára

Az expedíció során a szervezők látogatási lehetőséget biztosítanak riporterek és/vagy forgatócsoportok számára a helyszínen. Kapcsolatfelvétel: Sik András ([e-mail]).

A modellezés két helyszíne a marsi kutatóállomás és a földi irányítóközpont. Mindkét helyen számítógépek segítik a résztvevők munkáját, amelyek között kétirányú szöveges és beszéd-kommunikációt alakítanak ki, illetve az irányítóközpont mozgóképen is látja majd a kutatóállomást. A kapcsolattartás fontos eleme a 10 perces késleltetés, mivel a két bolygó űrbeli távolsága akár 40 percre is növelheti egy Marson felmerülő kérdésre adott földi válasz megérkezési idejét. (A modellezéshez szükséges áramellátást a Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum biztosítja.)

A tudományos program

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Supernova Csillagászat-Űrkutatás szakkörének tagjaiból kiválogatott résztvevőknek alaposan meg kell ismerniük a valós szempontok alapján kidolgozott kutatási programot. Minden diáknak lesz egy szakterülete, s az ahhoz kapcsolódó feladatok végrehajtását ő irányítja majd.

A tudományos program során a diákok bejárják és dokumentálják a kutatóállomás körüli területet, talajfúróval mintát vesznek a felszíni törmelékrétegből s azt később kőzettani, illetve mikrobiológiai módszerekkel elemzik majd. Emellett valódi terepviszonyok között használják majd a Robotépítő szakkör tagjai által készített felszíni kutatójárművet, éjszaka pedig csillagászati vizsgálatokat is végeznek.