Üzembe helyezték az Etna új felvonóját

Három év után, idén augusztusban üzembe állították Európa legmagasabb vulkánjának újjáépített felvonóját.

Az Etna déli oldalán a 2001 júliusában bekövetkező nagy erejű kitöréssorozatnak nemcsak a teljes kötélpálya, de a felső fogadóállomás is áldozatául esett. A parazitakráterekből - köztük a 120 méter magas, és mindössze kilenc nap alatt felépülő Tazieff-kráterből - kiömlő nagy mennyiségű láva szinte teljesen eltemette a kétszintes épületet, a felvonó tartóoszlopaiban pedig a vulkáni bombazápor okozott helyrehozhatatlan károkat.

A katasztrófa után rohamléptekkel megindult a helyreállítás. Már 2001 szeptemberében kijelölték az új turistaútvonalat, a villany- és telefonpóznákat átmenetileg fakarókkal helyettesítették. Mivel az idegenforgalom a 2001. évi események ellenére tovább növekedett, a korábbi teljes körű infrastruktúra helyreállítása sem kerülhetett le a napirendről.

Az új felvonó, amely a déli turistaközpontból, a Sapienzia menedékház 1924 m-es szintjétől a Montagnola-hegyig (2495 m)-ig szállítja a turistákat, már teljesen számítógépes vezérlésű. A szerelvények befogadóképessége is növekedett: a 43 db, 6 férőhelyes kabin óránként 1300 személyt képes néhány perc alatt a vulkán csúcsrégiójába szállítani.

Az Etnán 1956 óta működik felvonó, s ez volt a negyedik alkalom, hogy újjá kellett építeni. A kötélpálya működtetése nem tűnik rossz üzletnek, ugyanis évente kb. 300 ezer turista vette/veszi igénybe az Etna csúcsára való feljutáshoz. A felvonó felső épületétől részben gyalogosan lehet folytatni a túrát a vulkán krátereihez, a kényelmesebbek azonban a speciális terepjárókat is választhatják, amelyek majdnem a Központi-kráter pereméig (3000 méterig) szállítják fel az utasokat.

Az újjáépített felvonó jelentősége nemcsak a tavasztól őszig terjedő időszakban nyilvánul meg, hanem télen is, amikor a turisták mellett a síelők is használatba vehetik - Európa legnagyobb vulkánja ugyanis ilyenkor a legkedveltebb síparadicsomok közé tartozik.

Érdi-Krausz Erika, Lieber Tamás