A trópusi ciklonok kialakulása olyan meleg tengerfelszínekhez kötődik, melyek hőmérséklete meghaladja a 26 Celsius-fokot. Ilyen tengerekkel, óceánokkal csak a trópusokon találkozhatunk, és ott is csak az év bizonyos szakában. A trópusi ciklonok létrejöttének jellemző ideje így az északi féltekén júliustól októberig tart, de a leggyakrabban késő nyáron és kora ősszel jelennek meg. A déli féltekén február és április között valószínű a felbukkanásuk. A trópusi ciklonokra elsősorban Ázsiában (Dél-Kína, Tajvan, Fülöp-szigetek és Japán körzete) és Amerikában (főleg az Antillákon és a Karib-térségben számíthatunk). Dél-Amerika és Afrika nyugati partvidékén nem jönnek létre ilyen jellegű viharok. Ennek oka, hogy mindkét térségben hideg tengeráramlatok találhatók.
A trópusi ciklonok pályája
A trópusi ciklonok a forró övezetben keletkeznek, és a keleties irányú passzátszelekkel nyugati irányba sodródnak, miközben lassan távolodnak (kisodródnak) az Egyenlítőtől. A szárazföldek partvonalát elérve magasabb szélességi fokok felé mozognak tovább. A kanyarodás után egyre inkább veszítenek erejükből, hiszen elveszítik energiaforrásukat, a meleg, párás tengerfelszínt. Ez gyakorlatilag a ciklon pusztulását jelenti.
(Békési Zsolt anyaga nyomán)