Kitörés előtt a világ legnagyobb vulkánja

Kutatók szerint hamarosan újra kitör a világ legnagyobb tűzhányója, a Hawaii szigetén álló Mauna Loa.

A több mint 4 ezer méter magas vulkán legutóbb húsz évvel ezelőtt volt aktív - akkor a három hét leforgása alatt kilövellt láva 26 kilométeres folyamban borította a hegyoldalt. A mostani kitörés feltehetően még várat magára, de minden nappal közelebb kerül - mutatott rá Paul Okubo, a Hawaiiban működő Mauna Loa Obszervatórium szeizmológusa.

A kutatók július óta több mint 350 földmozgást észleltek. A készülő kitörés félreérthetetlen jele, hogy jelentősen élénkült a napi földmozgások száma, amely jelenleg egy tucat és száz között van - mutatott rá Okubo.

A Mauna Loa legutóbbi, 1984-es kitörésekor a láva 34 kilométer hosszúságban folyt le a vulkán keleti oldalán, és elérte a Hilo nevű települést.

Vulkánok tündöklése és bukása

Földünkön mintegy 700 tűzhányó működik napjainkban, amelyek nagyobb része a Csendes-óceán körüli térségben található. Elhelyezkedésük magyarázata a lemeztektonikai folyamatokkal áll összefüggésben, mivel magmaforrásukat az egymás alá tolódó kőzetlemezek újraolvadó anyaga jelenti. S a pacifikus térség nyugati részén a Japán-, Fülöp- illetve az Indoausztrál-lemez feszül neki a Csendes-óceánt hordozó kőzetlemeznek, míg keleti felén az Észak-amerikai- illetve a Nazca-lemez jelenti az ütközési zónát. Nem véletlen tehát, hogy a legtöbb aktív vulkán a Csendes-óceán körüli "tűzgyűrű" mentén található.

A szárazföldi tűzhányók legismertebb példái a rétegvulkánok, legszabályosabb képviselőjuk a japán Fuji. Elnevezésük magyarázata, hogy felépítésükben a lávaárak andezites-riolitos anyaga váltakozik a szórástermékek törmelékével. Bár az ilyen típusú vulkánokhoz kötődnek a történelem leghevesebb kitörései, a lávatermelés mennyiségében meg sem közelítik az óceánközépi hátságok hasadéktűzhányóit, amelyek mentén folyamatosan tör a felszínre a földköpeny olvadt, bazaltos anyaga.

Annak ellenére, hogy a vulkánkitörések a természet talán legvadabb megnyilvánulásai, a tűzhányók fenyegetése általában csak pillanatnyi ideig tart a földtörténet teljes hosszúságához képest. Ugyanis ha megszűnik a földköpenyből érkező kőzetolvadék utánpótlása, a magmakamra kiürül és a vulkán inaktívvá válik. Attól függően, hogy később a működés felújulhat-e, érdemes megkülönböztetni a csak szunnyadó és a már kialudt tűzhányókat.