A diszlexia nyelvfüggő

Kultúránként különböző agyi régiók felelősek a diszlexiások olvasási problémáiért, így a kínai olvasók diszlexiájáért is - jöttek rá hongkongi kutatók.

A diszlexia nemzetközi jelenség, a világ minden részén találkozhatunk a betegség miatt olvasási nehézségekkel küszködő gyerekekkel és felnőttekkel. Ám a probléma nemcsak egyetlen okra vezethető vissza, sőt az okok nyelvenként is különbözőek. Ezt állapították meg azok a kutatók, akik diszlexiás kínai gyerekeket vizsgálva rájöttek, hogy agyuk működése különbözik a nyugati országokban élő társaikétól. A felfedezés magyarázatot ad arra, hogy valaki hogyan lehet diszlexiás egy adott nyelven, míg egy másikon nem. A kutatócsoport reméli, hogy felfedezésük elősegíti a tanulási módszerek egyes kultúrákhoz való tudatos igazítását.

A diszlexiások gyakran nehezen ismerik fel és értik meg a szavakat. Az ábécével rendelkező nyelvek beszélői sokszor nem tudják az írott betűket hangzókká alakítani. Ezen nyelvek diszlexiásainál az agy bal oldali halánték-falcsonti kérge csökkent aktivitást mutat. Ezzel szemben a kínaiaknak, akiknek közel 5000 különböző, szavakat jelentő írásjelet kell megtanulniuk, a betűből hangzóvá alakítási problémák helyett azzal vannak nehézségeik, hogy egy adott írásjel ábráját annak kiejtéséhez és jelentéséhez társítsák.

Összekevert képi alakzatok

A kínai olvasók diszlexiájáért az agy egy az ábécé-alapú írást használó népekétől eltérő része felelős - jött rá Li Hai Tan, a Hongkongi Egyetem neurológusa. MRI (mágneses magrezonancián alapuló képalkotó tomográfia) vizsgálataik során nyolc diszlexiás és nyolc nem diszlexiás olvasó agyának aktivitását tanulmányozták nyelvi tesztek közben. Első feladatként a gyerekektől azt kérdezték, hogy két adott kínai írásjelnek azonos-e a kiejtése. Második lépésben pedig mutattak nekik egy valódi és egy kitalált írásjelet, és a jelentésüket kellett megmondaniuk.

Összességében véve a diszlexiás gyerekek rosszabbul teljesítettek a teszten. A szakemberek meglepődve tapasztalták azonban, hogy a bal oldali halánték-falcsonti kérge mindkét vizsgált csoportnak ugyanolyan aktivitást mutatott, míg az agy egy másik részében, a bal oldali homloklebeny középső területein (középső frontális gyrus) az aktivitás kisebb volt az olvasási nehézségekkel küzdő gyerekek esetében. Ez a régió felel ugyanis a képi alakzatok felismerésének, kiejtésének és jelentésének koordinációjáért.

Mind ez idáig úgy gondolták, hogy a diszlexia egy adott agyi területhez kötődik, eddig azonban még soha nem végeztek vizsgálatokat kínaiakon. A jelen tanulmány alapján azonban nyilvánvaló, hogy az olvasás egy rendkívül komplex idegi bázisú folyamat, és jelentősen függ az adott kultúra írásbeliségétől.

A felfedezés segíthet a kutatóknak abban, hogy megfelelőképpen orvosolják a diszlexia problémáját: segítsenek az írásjeleket tartalmakká, illetve a betűket hangokká alakítani. A kutatás eredménye arra is felhasználható lenne a jövőben, hogy elősegítsék a nem diszlexiások jobb olvasását, valamint egy második nyelv tanulását. A washingtoni Georgetown Egyetem professzora, Guinevere Eden szerint az olvasás folyamatának különböző problémáit a jövőben differenciált módszerekkel lehet és kell is kezelni.

Különböző nyelvek - különböző agyterületek

A felfedezés magyarázatot ad arra is, miért fordulhat elő az, hogy egyesek egy adott nyelven gond nélkül tudnak olvasni, míg egy másik nyelven diszlexiások.

Ismert például egy kétnyelvű fiú esete, aki angolul olvasási problémákkal küzdött, míg japánul tökéletesen olvasott. A japán nyelv azonban középúton helyezkedik el az ábécével rendelkező nyelvek és a kínai között, ugyanis az írásjelek gyakran nem szavakhoz és nem is betűkhöz, hanem szótagokhoz kapcsolódnak. Ez a művelet pedig egy harmadik, mind ez idáig nem feltérképezett agyi területhez kapcsolódik. Vélhetően a fiú agyának bal oldali halánték-falcsonti kérge kevésbé volt aktív, de a még ismeretlen, japán nyelvhez kötődő terület magasabb aktivitást mutatott.

A kutatás eredményeit a Nature című szaklap tette közzé.

E+B