Ember-állat hibridvírus szedett 20 millió áldozatot

Ausztrál kutatók szerint az 1918-as spanyolnáthát, az emberiség történetének egyik legtöbb áldozatot szedő járványát egy emberi és egy sertésekből származó influenzavírus kombinációja váltotta ki. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy hasonló eset a jövőben is megtörténhet.

A Science tudományos magazinban megjelent tanulmányban az Ausztrál Nemzeti Egyetem (Canberra) kutatói arról számolnak be, hogy a híres járványt okozó vírus egyik kulcsfontosságú génje olyan hibrid volt, amely az emberi és az állati vírusok genetikai anyagának egyesülése miatt alakult ki. A kutatók szerint ez a különleges kombináció okozta a járvány súlyosságát, amely 1918-19-ben 20 millió áldozatot szedett világszerte. Mark Gibbs, a kutatásokat vezető tudós szerint a múltbéli járványok minél pontosabb megértése létfontosságú ahhoz, hogy a jövőben elkerüljük az ilyen tragédiákat. A nagy influenzajárványokat a vírus állandó változásai váltják ki, s az 1890-es, az 1918-as, az 1957-es és az 1968-as kitörés után néhány tudós szerint hamarosan újabb várható.

A Science-ben megjelent másik tanulmány, amely szintén az influenzával kapcsolatos, az 1997-es honkongi "csirkeinfluenza" esetével foglalkozik - a járvány a 18 megfertőzött emberből hatot ölt meg. Az influenza embereket, sertéseket, néhány madarat, lovakat és fókákat fertőz meg. A hongkongi kitörés volt az első olyan dokumentált eset, amelyben egy influenzavírus közvetlenül állatokról (csirkékről) emberekre ugrott át. Az egészségügyi hatóságok egymillió állat leölését rendelték el, hogy megelőzzék a járványt. A Wisconsin Egyetem kutatói laboratóriumi egereken kimutatták, hogy a vírus 10 génjének akár egyikében történő apró változás bizonyos törzseket különösen virulenssé tehet.

Az 1918-as spanyolnátha kórokozóját nem őrizték meg, és sokáig úgy gondolták, hogy elveszett a tudomány számára. 1997-ben azonban a vírus genetikai anyagának egy részét sikerült kivonni az 1918-as járvány egyik női áldozatának holttestéből, amit az alaszkai jégmezőkön találtak meg, továbbá két, a járványban elpusztult amerikai katona vérmintáiból. Amerikai kutatók rekonstruálták a vírus genetikai állományának egy részét, és összehasonlították más vírustörzsekével. Ez a vizsgálat azonban nem tárta fel, mitől volt olyan pusztító ez a változat.

Gibbs és kollégái azt találták, hogy a vírus génjeinek egyike valójában egy olyan hibrid, amely az 1918-as nagy járvány előtt közvetlenül elterjedt két vírustörzs génrészleteinek egyesülésével jött létre. A kutatók szerint ebben a különleges génben bekövetkező változások a vírust felismerhetetlenné tették az immunrendszer számára, ez okozta a járvány súlyosságát. Az eredeti vírusok egyike emberből, a másik sertésből származhatott.

Gibbs szerint az influenza időnként átterjedhet a sertésekről az emberre, illetve fordítva. A kétféle vírus egyesülése akkor következik be, amikor egy sertés vagy egy ember egyszerre fertőződik meg mindkét típussal, amelyek aztán a sejteken belül egy másolási hiba folytán összekeverednek.

Az 1918-as influenzajárvány 100 megfertőzött emberből egyet ölt meg. A jelenlegi influenzatörzsek kb. 25 000 emberből követelnek egy áldozatot.

Az állati vírusoktól való félelmet jelenleg főként az ún. xenotranszplantációs (fajok közötti szervátültetés) és egyes génterápiás kísérletek táplálják. A spanyolnátha-járvány hibridvírusa arra figyelmeztet, hogy érdemes komolyan venni a vírusok keveredésének veszélyét.