A füstös bárok, szórakozóhelyek levegője akár 50-szer annyi rákkeltő részecskét is tartalmazhat, mint a csúcsforgalom idején teherautókkal teli autópályáké vagy városi utaké. A szabad levegővel ellentétben azonban a beltéri levegőszennyezés gyakorlatilag azonnal eltűnik, mihelyst a dohányzást betiltják az adott helyen - állítja egy nemrégiben megjelent tanulmány.
A kutatást vezető szakember nevéhez fűződik annak bizonyítása, hogy a passzív dohányzás által kiváltott tüdőrák évente több ezer ember halálát okozza az USA-ban. Újabb eredményei szerint a bárok és kaszinók alkalmazottai messze az egészségügyi határérték feletti levegőszennyezettségnek vannak nap mint nap kitéve.
A vizsgálat biokémikus szakértője, a 30 éves szakmai gyakorlattal rendelkező és jelenleg a passzív dohányzás hatásait kutató James Repace szerint az eredmény segíthet abban, hogy a hatóságok betiltsák a dohányzást a nyilvános helyeken, az ott dolgozók egészségének védelmében.
A légkondicionáló nem segít
A kutató Repace az USA-beli Delaware államban egy kaszinóban, egy bárban és hat kocsmában tesztelte a levegő összetételét először 2002 novemberében, majd 2003 januárjában, két hónappal azután, hogy az államban betiltották a nyilvános helyeken való dohányzást. Műszerei két olyan anyagot is kimutattak, amelyek szerepet játszhatnak a passzív dohányzáshoz kapcsolható rák kialakulásában: az úgynevezett policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH), valamint a levegőbe kerülő és belélegezhető koromszemcséket.
A kutatók azt is kimutatták, hogy a bárok, kocsmák és mulatók által a betiltás helyett előszeretettel használt légkondicionáló berendezések nem tudják elég gyorsan cserélni a levegőt, így gyakorlatilag hatástalanok a füsttel szemben.
Repace a nyolc delaware-i szórakozóhelyen történő vizsgálata során azt tapasztalta, hogy egy köbméter levegő átlagosan 231 mikrogramm (a gramm milliomod része) belélegezhető káros részecskét tartalmazott, ami 15-szöröse a hatóságok által a szabadban engedélyezett 15 mikrogrammnak, és 49-szerese egy átlagos csúcsforgalom értékének. Sőt, a mért eredmény még a rekordnak számító baltimore-i Harbor Tunnel alagút csúcsforgalomban mért 199 mikrogrammján is túltesz!
A nyolc mérőhely PAH-átlaga 134 nanogramm volt köbméterenként, ami a szabad levegőn mért érték ötszöröse. Összehasonlításképpen: egy átlagos napon egy nagy forgalmú autóút szennyezettségi értéke csúcsidőben 7 és 18 nanogramm között mozog.