A XXI. század űrhajózása a pénteki Űrnapon

A 2004-es Űrnapon az izgalmasnak ígérkező szakmai előadásokon túl Both Előd - akit az ENSZ Világűrbizottságának első alelnöki tisztjére jelöltek - ismerteti a hazai űrkutatás helyzetét, s bejelentik az I. Magyar Marstalálkozó részletes programját is. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.

ENSZ Világűrbizottság (COPUOS, Committee on the Peaceful Uses of Outer Space) az ENSZ Közgyűlés 1959-ben hozott határozata nyomán 24 ország - közöttük hazánk - részvételével alakult meg. A Világűrbizottságnak jelenleg 65 ország a tagja, ezzel ez az ENSZ legnagyobb állandó Bizottságai közé tartozik.

A bizottság az űrkutatási nemzetközi kapcsolatok legfelsőbb fóruma. A tagországok évente beszámolnak űrtevékenységük eredményeiről, amelyet a Bizottság mellett működő ENSZ Világűriroda (OOSA, UN Office for Outer Space Affairs) kiadványokban összesít. A Bizottság felkérésére az OOSA vezeti a világűrbe juttatott mesterséges égitestek folyamatos nyilvántartását (www.oosa.unvienna.org). Ezzel összefüggésben a Bizottság felismerte a folyamatosan gyarapodó űrszemét problémáját. A Föld körül tízezerszámra keringő használaton kívüli mesterséges égitestek és törmelékek ma már veszélyt jelentenek az aktív műholdakra. A COPUS ajánlásokat fogalmazott meg, amellyel az űrszemét gyarapodása megfékezhető és az ütközések veszélye csökkenthető.

A Világűrbizottság nagy hangsúlyt fektet az űrtevékenység azon alkalmazásaira, amely elsősorban a fejlődő országok számára hasznosak. Ide tartozik a távérzékelés, azon belül a természeti és környezeti katasztrófák kezelése. Ebben az évben kezdett a bizottság arról tárgyalni, miként segítheti az űr-távérzékelés az ivóvíztartalékok felkutatását. Az ENSZ támogatásával a világon öt űralkalmazási oktatási központ működik, amelyekben elsősorban a fejlődő országok szakembereit képezik tovább az űrkutatás eredményeinek távérzékelési, meteorológiai, távközlési és egyéb alkalmazásaira. Konferenciák szervezésével és ajánlások megfogalmazásával segíti az ENSZ a korszerű információs technológiák, mindenek előtt a műholdas navigáció széles körű elterjedését. E munkába hazai szakemberek is aktívan bekapcsolódnak, ennek nyomán előkészületek történtek a műholdas navigáció pontosságát fokozó, kiegészítő földi rendszer létesítésére.

A közelmúltban az ENSZ Kelet-Európai Regionális Csoportja - diplomáciai szintű konzultációk sorozatát követően és azok eredményeképpen - egységesen Magyarország képviselőjét, dr. Both Elődöt, a MŰI igazgatóját jelölte a 2006-2008 közötti időszakra az ENSZ Világűrbizottság első alelnöki tisztségére. Az öt régió által jelölt tisztségviselők személyét - régiónként egy főt - az ENSZ Közgyűlése októberben, a COPUOS ez évi üléséről készült jelentés részeként hagyja jóvá. (A Bizottság elnökévé ugyanerre az időszakra a nyugat-európai régió George Brachet francia űrkutató szakembert jelöli, míg a második alelnök az afrikai régió jelölése alapján egy Burkina Faso-i diplomata lesz.) A megbízatás a 2006. évi ülésszak kezdetén történő, ugyancsak formális megválasztástól a 2008. évi ülésszak kezdetéig, az új tisztségviselők megválasztásáig tart. Jóllehet Magyarország a COPUOS alapító tagja, mindeddig sem a Bizottságnak, sem a két Albizottságának nem volt magyar tisztségviselője. Ezt figyelembe véve a mostani jelölés különösen nagy megtiszteltetés és elismerés a magyar űrtevékenység egésze számára.