A gyermekbénulás hazai áldozatai

Az 1956-os gyermekbénulás-járvány ma is élő áldozatain igyekszik segíteni a Húszan még vagyunk alapítvány, hogy a légzésbénult betegek emberhez méltó körülmények között élhessenek. Mára már csak tizenhárman maradtak.

A Húszan még vagyunk alapítványt 1992-ben alapította az 1956-os járványos gyermekbénulás akkor még életben lévő húsz betege. Az orvosok az ötvenes években maximum néhány évet jósoltak a betegeknek, így nem készültek fel sem a rehabilitációra, sem a későbbi problémákra. A betegek számára az elmúlt negyven év jószerivel a létfenntartás jegyében telt el: a lehetőségekhez képest normális, biztonságos élethez szükséges eszközök nagy részét nélkülözniük kellett.

A betegek közül ma már csak tizenhárman élnek: hárman a Baba utcai kórházban, tízen pedig az alapítvány segítségével kórházon kívül, családi környezetben saját otthonukban.

A betegek ellátása számos speciális problémát vet fel. A sok évtizedes fekvés, a mozdulatlanság hatásai fokozottan érintik őket. A speciális kezelések nélkül a betegek életminősége az évek múlásával jelentősen rosszabbodott. Rendszeres gyógytornára, mozgatásra lenne szükségük, hogy a deformált végtagok, izmok ne sorvadjanak tovább, és ne okozzanak további fájdalmakat. A mentális állapot megőrzésére pszichológus közreműködése kellene. Külön probléma, hogy a betegek által használt speciális elektromos kerekes székek közel 10 évesek, immár szinte használhatatlanok, a javításuk már nem megoldható.

Az informatikai minisztérium támogatásával a betegek elkészítettek egy a betegségükről és életükről szóló dokumentumfilmet. A filmet jelképesnek mondható 1500 forintos áron DVD és VHS formátumban vásárolhatják meg mindazok, akik támogatni kívánják a betegeket. Az így befolyó támogatásból az alapítvány reményei szerint összegyűlhet a szükséges 8-9 millió forint.

Kapcsolatfelvétel: Tajmel István, [e-mail]; tel: [phone]