A túl kevés alvástól túlsúlyosak lehetünk

Ellentmondásosnak tűnhet, hogy bár alvás közben a szervezet kevesebb kalóriát éget el, mégis azok híznak meg, akik keveset alszanak. A Columbia Egyetem egyik legfrissebb kutatásából kiderül, hogy a nem eleget pihenők nagyobb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak, mint eleget alvó társaik.

A columbiai Obesity Research Center kutatói 18 000 olyan, 32 és 59 év közötti tesztalany adatait elemezték ki, akik még az 1980-as években vettek részt egy közvélemény-kutatáson. Számításba véve egyéb tényezőket is (mint például a nem, kor, iskolázottság, etnikum, alkoholfogyasztás, életmód stb.) vizsgálataikból kiderült, hogy minél kevesebbet aludtak a vizsgált személyek, annál inkább hajlamosak voltak az elhízásra.

A túlsúly kockázata a napi négy óránál kevesebbet pihenők esetében volt a legnagyobb. A napi öt óránál kevesebbet alvók 50%-kal, a hat óránál kevesebbet pihenők pedig 23%-kal nagyobb valószínűséggel szedtek fel az idők során plusz kilókat, mint rendesen alvó társaik.

Az eredmény még a kutatókat is meglepte. Az előzetes feltételezésekkel ellentétben ugyanis nem azt tapasztalták, hogy a keveset pihenők a nap folyamán több kalóriát égetnek el, ezért kevésbé híznak meg. Az az egyszerű, mi több, magától értetődőnek tűnő magyarázat sem állja meg a helyét, hogy a keveset alvók esetében a túlsúlyt a több ébren töltött óra okozza, ami alatt értelemszerűen többször, többet esznek.

Az már eddig is ismert ténynek számított, hogy az alváshiány csökkenti a leptin nevű hormon szintjét a szervezetben. Ez a hormon szabályozza az étvágyat és a testsúlyt azáltal, hogy tolmácsolja az idegrendszernek, mennyi energiaforrás található a szervezetben. A grelin nevű hormon szintje, ami az éhségérzet kialakulásáért felelős, viszont megemelkedik alváshiány esetén.

Jelen kutatás során azonban további érdekes összefüggésekre derült fény. Feltételezik, hogy a kevés alvással együtt járó elhízás jelenségének magyarázata egészen a történelem előtti időkig nyúlik vissza. A kutatók elképzelése szerint őseink anyagcsere-folyamatai az évszakokhoz igazodó váltakozásokat mutattak, hogy a nyár folyamán (amikor az éjszakák rövidebbek) a bőségesen rendelkezésre álló élelemből szervezetük minél több tápanyagot tudjon zsír formájában elraktározni a hosszú, ínséges téli hónapokra. Éppen ezért a mai ember szervezete is reagálhat a kevés alvásra úgy, hogy több zsírt halmoz fel, ami végül elhízáshoz vezet.

Akadnak azonban olyanok is, akik megkérdőjelezik a kutatás eredményeit. Ők azzal érvelnek, hogy nem a kevés alvás ténye, sokkal inkább az éjszakai televíziózás alatt elfogyasztott rágcsálnivalók vagy a stressz által kiváltott hormoningadozások a felelősek a manapság már népbetegségnek számító elhízásért.

E+B