A napokban közzétett tanulmány szerint Amazóniában a fakitermelés és az erdők irtása sokkal drámaibb méreteket öltött, mint azt a hivatalos szervek felmérései mutatják. A vizsgálat alapját műholdfelvételek elemzése képezte. "Az Amazonas-medencéről készített űrfotók azt bizonyították, hogy az erdőirtások és a földfoglalások már a világ legnagyobb őshonos dzsungelének 47%-ra kiterjednek. Ez önmagában nagyobb területet jelent, mint az Amerikai Egyesült Államok" - állítja az Imazon, brazil független környezetvédelmi szervezet. (IMAZON: The Amazon Institute of People and the Environment, melyet számos nemzetközi szervezet is elismer és támogat, így a Ford Alapítvány, illetve az USA és Németország kormánya.)
"Miközben a brazil kormányzati szervek állítása szerint ezidáig csupán Amazónia 16%-áról tűnt el az őserdő, a felmérések azt mutatják, hogy jóval nagyobb az emberi tevékenység következtében veszélyeztetett, vagy a pusztulás szélére került erdőterület nagysága" - erősítette meg Carlos Souza, az Imazon tanulmányának készítője. A kutató 2002 óta több tucatnyi, a területről készített műholdfelvételt vizsgált át és ezek a környezetvédők állításait igazolták.
A fakitermelés mellett az amazóniai őserdők eltűnésének második legjelentősebb oka a gátlástalan termőföld-kisajátítás. A farmerek és a favágók hatalmas ranchokat hasítanak ki a dzsungel szívéből a hivatalos szervek látóterén kívül eső, távoli vidékeken. A fák mezőgazdasági céllal történő kiirtása és felégetése akkora erdőrészt érint, mint az USA New Yersey államának teljes területe. "Brazília trópusi szavannáinak 70%-a egykoron Amazónia őserdejének része volt. Itt azért irtották ki a fákat, hogy létrehozzák a világ legnagyobb gabonatermő területét" - áll a környezetvédő szervezet jelentésében.
Az Amazonas és a Jiparaná folyó találkozásánál megtisztított területek Rondonia államban. A sötétszürke foltok a frissen felégetett területeket mutatják
Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök egyelőre nem foglalkozik a környezetvédők aggodalmaival. A kormány számára az elsődleges fontosságú a modernizáció, az utak és gátak építése, és csak másodlagos Amazónia hagyományos értékeinek megőrzése. Az infrastruktúra fejlesztése kiemelt fontosságú az erősen exportorientált brazil mezőgazdaság versenyképességének szempontjából. A kormányzati szervek ugyanakkor állítják, hogy ők is alkalmazzák a műholdas megfigyelést az erdővel borítottság változásainak nyomon követésére azért, hogy megoltalmazzák azt a területet, amely a földi édesvízkészlet 10%-nak, valamint az állatfajok és növények 30%-ának ad otthont. (Becslések szerint bolygónkon évente 27 000 faj pusztul ki, vagyis naponta 73 - így óránként nem kevesebb mint 3 faj tűnik el.) Az élővilág megmentése érdekében szigorú törvényi szabályozást léptettek életbe és számos rezervátumot hoztak létre. Az Imazon szerint utóbbiak létesítési gyakorlatán is változtatni kellene. Egyrészt az emberi terjeszkedés és az őserdő ütközőzónájában kellene létrehozni rezervátumokat, másrészt az esőerdő szívében. A környezetvédők Amazónia területének kétharmadát védettség alá helyeznék.
Azt a hivatalos szervek is elismerik, hogy az őserdő határvonalának változása - amely a műholdképeken jól nyomon követhető - alapos okot ad az aggodalomra. Ezeken a felvételeken látható, hogy az ember által birtokba vett terület rohamosan terjeszkedik keletről nyugat felé és mélyen beleékelődik Amazónia déli erdőségeibe. "Korábban is hatalmas erdőterületek tűntek el, különösen Amazónia északi és nyugati területeiről. Mindez jól bizonyítja az emberi terjeszkedést, különösen az égetéses erdőirtást" - hangsúlyozza az Imazon tanulmánya. Félő, hogy amennyiben a brazil kormányzat és a gazdasági vezetés Amazónia esőserdejét továbbra is csak egy olyan természetes erőforrásnak fogja tekinteni, amellyel a gazdasági növekedés fokozható, hamarosan a terület másik felét is végleges pusztulásra ítéli.
Ladányi László