Életbe lép a Kiotói Jegyzőkönyv

Hosszú évek politikai és gazdasági csatározását követően 2005. február 16-án életbe lép a ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzőkönyv, amely az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott szén-dioxid-mennyiség világméretű csökkentését írja elő. Több évtizedre volt szükség ahhoz, hogy a gátlástalan természetrombolás szemléletét legalábbis részben felváltsa a környezeti értékekért felelős gondolkodásmód.

Az utóbbi ötven évben közel 0,6 fokkal emelkedett a Föld átlaghőmérséklete, és az emelkedés 2100-ra elérheti az 1,4-5,8 fokos közötti értéket. Ha a jelenlegi felmelegedési tendencia folytatódik, akkor századunk végére a szárazföldi és tengeri jég jelentős része eltűnhet. A globális felmelegedésnek nevezett folyamat eredményeként az előrejelzések valószínűsítik a ciklontevékenység fokozódását, pusztító viharok, árvizek, szárazságok és extrém hőmérsékleti értékek gyakoribb bekövetkeztét, esetleg a tengeráramlások megváltozását. A kutatók egy része szerint az utóbbi évtizedben tapasztalt rendkívüli időjárási események jelentős része már a világméretű klímaváltozás számlájára írható.

Bár minden kétséget kizáró tudományos bizonyítást még nem nyert, a legtöbben úgy gondolják, hogy a globális felmelegedés kiváltó oka a fokozódó üvegházhatás, illetve az ezt elősegítő emberi tevékenység, amely gátlástalanul bocsátja a légkörbe az üvegházhatást okozó gázokat. Az ipari forradalom óta az atmoszférában jelenlévő metán mennyisége 100%-kal, míg a szén-dioxid 30%-kal emelkedett (légköri arányai miatt mégis az utóbbi tekintik az első számú bűnbaknak). Napjainkban a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) elégetése következtében évente 6,3 milliárd tonna szén kerül szén-dioxid formájában a légkörbe. (Ez a légkör teljes szén-dioxid-tartalmának 1%-a). Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 2100 környékén a szén-dioxid légköri koncentrációja 540-970 ppm körül alakulhat, amely 90-250%-os növekedést jelent az ipari forradalomnál jellemző értékhez képest. Mint arról korábban beszámoltunk, 400 ppm lehet az a határ, ahonnan már "nincs visszaút", azaz a klímaváltozás öngerjesztővé és önszabályozóvá válik.

Ezt a folyamatot kívánja lassítani, illetve nemzetközileg megszabott és ellenőrzött keretek közé szorítani a Kiotói Jegyzőkönyv, amely hosszú és göröngyös út után 2005. február 16-án lép életbe. Több évtizedre volt szükség ahhoz, hogy a gátlástalan természetrombolás szemléletét legalábbis részben felváltsa a környezeti értékekért felelős gondolkodásmód.