A Mars-kutatás európai eredményei

A Mars Express űrszonda már működésének első évében számos izgalmas felfedezéssel és rendkívüli eredményekkel bővítette Marssal kapcsolatos ismereteinket. A Mars Society összefoglalója az első tudományos konferenciáról.

A hollandiai Noordwijkban, az Európai Űrügynökség technológiai központjában (ESTEC) 2005. február 21-25. között rendezték meg az Első Mars Express Tudományos Konferenciát, összesen mintegy 250 kutató részvételével. A találkozón az űrszonda különböző műszereinek munkáját irányító szakemberek és az adatokat feldolgozó kutatócsoportok tagjai bemutatták egymásnak és a nagyközönségnek az elmúlt egy év kiemelkedő felfedezéseit.

Izgalmas felfedezések a légkörben

A Fourier-spektrométerhez kapcsolódik a Mars Express eddigi talán legizgalmasabb tudományos eredménye: a metán (CH₄) felfedezése a vörös bolygó légkörében. Ugyanis ez a gáz 300-600 év alatt természetesen úton elbomlik, ezért jelenléte csak úgy lehetséges, ha valamilyen folyamat hatására napjainkban is termelődik. A Földön alapvetően két ilyen mechanizmus ismert: vulkáni aktivitás, illetve élettevékenység. Az eredmény közzététele előtt azonban általánosan elfogadott vélemény volt, hogy a Marson jelenleg egyik sem zajlik. (Részletesen lásd korábbi cikkünkben.)

A metán marsi koncentrációja igen alacsony, amelynek állandó szinten tartásához évente 150 tonna kibocsátása szükséges. Új bejelentés szerint azonban a légkörben formaldehid (CH₂O) jelenléte is kimutatható, ami a szakemberek feltevése szerint a metán és vas-oxidok érintkezése során jön létre. Ebben az esetben viszont sokkal nagyobb mennyiség, évente 2,5 millió tonna metán kibocsátása szükséges a megfigyelt légköri összetétel magyarázatához (a Földön évente kb. 500 millió tonna metán termelődik).

Ráadásul a metán- és a formaldehid-tartalom térbeli eloszlása igen jó egyezést mutat azokkal a térségekkel, ahol az átlagosnál magasabb a légköri vízgőz koncentrációja, illetve ahol a felszín alatt nagyobb vízjégkészletek létezése valószínűsíthető - ez pedig rendkívül ígéretes következtetésekre vezet. Bár nem zárható ki teljes bizonyossággal, hogy ezek a gázok a Mars felszínébe napjainkban becsapódó kis számú üstökös és meteorit anyagából származnak, sokkal valószínűbb, hogy vulkáni és/vagy biológiai folyamatok eredményeként jutnak a légkörbe. Amennyiben élőlények termelik a metánt a Marson, azok feltehetőleg a földi metanogén baktériumokhoz hasonlítanak leginkább, ám létezésük minden kétséget kizáró bizonyítása természetesen további alapos kutatómunkát és helyszíni vizsgálatokat igényel.