Szervezetünk sejtjei ugyanazokat a géneket hordozzák, de az egyes sejtek mégis különböznek egymástól, és eltérő funkciókat látnak el. Ez úgy lehetséges, hogy egy adott típusú sejtben (például egy agysejtben) csak bizonyos gének aktívak, mások pedig "kikapcsolt" állapotban vannak. Ez a mintázat a gének kifejeződése (ún. génexpresszió).
A kutatók ma már tudják, hogy az alkohol képes megváltoztatni a génexpressziót az agyban. Valószínűleg ezek a változások felelősek az alkoholfüggőség egyes tüneteinek kialakulásáért. A kutatások során az jelenti a legnehezebb feladatot, hogy kiderítsék, mely gének vannak bekapcsolt, illetve kikapcsolt állapotban az alkoholisták agyában.
A genomikai kutatások alapvető eszköze, a nukleinsav-chip ezen a területen is segít: alkalmazásukkal meg lehet határozni, hogy milyen gének fejeződtek ki és milyen mennyiségben (ún. génexpressziós profil). Ezt a technológiát csak mostában kezdték el alkalmazni az alkoholizmus hatásainak kutatásában. "Néhány évvel ezelőtt még csak alig néhány gént voltunk képesek elemezni azok közül, amelyek szerepet játszanak az alkoholizmusban. A génchipek megjelenése azonban gyökeres változást hozott ezen a téren is" - mondta William J. McBride neurobiológus, a kutatások egyik vezetője.