Sokan emlékezhetnek a 2000-2001 során bekövetkezett kaliforniai energiakrízisre, amikor óriási területek maradtak áramellátás nélkül. Ennek következményeként az elmúlt években több helyen is új vezetékeket fektettek le. Az árkolások egyike jelentős ősgerinces leleteket hozott a felszínre.
A Fresno közelében húzódó árok mindössze apró karcolásnyom a Föld felszínén, főleg ha a közeli Szent András-törésvonallal hasonlítjuk össze. Hatását tekintve azonban majdnem olyan erősen befolyásolhatja az amerikai gerinces paleontológusok mindennapjait, mint a törésvonal Kalifornia lakóinak mindennapi életét. Az előkerült maradványok arról az időszakról szolgáltatnak részletes adatokat, amikor a törésvonal még "csecsemőkorban" volt, a Sierra éppen csak elkezdett kiemelkedni, és a mai Kalifornia területén fekvő füves prérin a hatalmas tépőfogakkal és karmokkal rendelkező állatok uralkodtak.
A kaliforniai Nagy-völgy már korábban is szolgáltatott fantasztikus csontmaradványokat. Ez a lelőhely azonban a legjelentősebb középső-miocén felfedezés Kaliforniának ezen a területén azóta, hogy a Berkeley Egyetem első őslénytan professzora, John Merriam felfedezte a Coalinga melletti gazdag ősmaradványréteget még 1915 előtt. Szintén Merriam nevéhez fűződik az állam legismertebb fosszíliájának, a kátránygödörből kiásott kardfogú tigrisnek a felfedezése.
A 15 millió éves leletek között félelmetes fogú ragadozók, háromujjú őslovak csordái, óriási teknősök, korai elefántok és orrszarvúak kerültek elő. A kutatók jelenleg vizsgálják egy eddig ismeretlen, borz méretű emlős koponyáját, amely minden bizonnyal új faj, sőt új nemzetség leírását fogja eredményezni a menyétfélék családján (Mustelidae) belül.
Szintén nagy örömmel fogták kézbe a paleontológusok a korai lovak közé tartozó Merychippus californicus eddig ismert legteljesebb koponyáját. A Merychippus mérföldkövet jelentett a lovak evolúciós törzsfáján, a fák és bokrok leveleit rágcsáló formáktól az újonnan megjelenő fűféléket legelésző alakok felé. A zápfogakon magasabb koronák fejlődtek ki a fűrágáshoz, a lábak hosszabbá váltak a prérin való hatékonyabb futás érdekében, az ujjak pedig az egyetlen pata kialakulása irányába fejlődtek. A miocén középső részét a változatos és gazdag leletanyag, valamint az étrendváltás miatt sokan a lovak aranykorának tekintik. A leletek szerint a lovak ekkor érték el a legnagyobb diverzitásukat Észak-Amerikában.
A legértékesebb leletek közé tartozik egy 61 cm széles és 76 cm hosszú óriási teknőspáncél, amelynek körülbelül kétharmad része épségben megmaradt. Ez a legteljesebb teknősmaradvány, amit valaha Kaliforniában találtak. Eddig nagyon keveset tudtak a nyugati part fosszilis teknőseiről. Ez az első eset, amikor a kutatók magabiztosan kijelenthetik, hogy a lelet a Nagy-síkság területén előkerült hasonló korú maradványokkal volt rokonságban.
A semmi közepén fekvő terület jelenleg félsivatagi környezetet mutat, az ősmaradványok szerint azonban 15 millió évvel ezelőtt egy homokos tengerpart terült el ezen a vidéken. Egyik oldalon a sekély beltenger hullámzott, a másik oldalon pedig a füves préri húzódott, annak gazdag élővilágával.
Az ősi kaliforniai szavanna királya a 90 kg súlyú, grizzly medve méretű Amphicyon volt, amely pitbullszerű pofával, ugyanakkor medveszerű lábakkal rendelkezett. A medvefélékkel azonos alrendbe tartozó Amphicyonidae családba viszonylag nagy méretű, hosszú farkú, megnyúlt koponyájú, fejlett törőollós fogpárral rendelkező állatok tartoztak. A most előkerült állkapocs a legteljesebb maradvány ettől az erőteljes ragadozótól, amely aztán leszármazottak nélkül tűnt el az élővilág színpadáról.
A tavaly tavasszal végzett leletmentő ásatáson ezen kívül még további két tucat gerinces faj maradványait fedezték fel: vannak köztük egyéb emlősök, madarak, kígyók. A gondos preparáló munka után a legjobb megtartású 1200 példányt a múlt hónapban helyezték el a Berkeley Egyetem Őslénytani Múzeumában. Ez az adat is jól mutatja, hogy milyen hihetetlenül gazdagnak bizonyult a kábelfektetés közben, véletlenül feltárt csontréteg.
Dulai Alfréd