Az elmúlt években sikerült fiatal, kis tömegű csillagok, majd barna törpék körül is olyan porkorongot (ún. protoplanetáris diszket) kimutatni, amely a jelenlegi elméletek szerint bolygók születésének színhelye. A barna törpék rendkívül kis tömegű "torzszülött" csillagok, amelyek belsejében nem elég magas a hőmérséklet az energiatermelő nukleáris reakciók beindulásához. A barna törpék tömege körülbelül 13-70 Jupiter-tömeg között mozog, az ennél kisebb tömegű égitesteket már az óriásbolygók közé sorolják a csillagászok.
A Spitzer-űrtávcső segítségével a közelmúltban olyan objektum körül fedeztek fel protoplanetáris diszket, amely az óriásbolygók és a barna törpék közötti határon fekszik: az OTS 44 jelű barna tömege mindössze 15-szöröse a Jupiter tömegének (az eddigi rekorder egy 25-30 Jupiter-tömegű objektum volt). Ezek a mini-bolygórendszerek a Naprendszerünk óriásbolygói körül kialakult holdrendszerekhez hasonló egzotikus világok lehetnek.
A megfigyelést a Harvard Smithsonian asztrofizikai intézet munkatársa, Kevin Luhman által vezetett kutatócsoport végezte. A tőlünk 500 fényévre található OTS 44 felszíni hőmérséklete rendkívül alacsony, mindössze 2300 kelvin. Korát kétmillió évre becsülik. A körülötte található porkorong teljes tömegét egyelőre nem tudták meghatározni a csillagászok, annyi azonban bizonyos, hogy egy óriásbolygóra vagy néhány Földhöz hasonló kőzetbolygóra való anyag is kitelne belőle.
Ha Föld-típusú bolygókat keresünk, érdekes kérdés, vajon milyen távolságban kell keringenie a bolygónak ahhoz, hogy felszínén elég meleg legyen a hőmérséklet, és folyékony halmazállapotban létezhessen rajta víz (ez a hagyományos értelemben értelmezett "életzóna"). Mivel az OTS 44 Napunknál jóval kevesebb energiát sugároz ki, ennek az övezetnek sokkal közelebb kell lennie a központi égitesthez, mint a Föld és a Nap esetében: a csillagászok számításai szerint mindössze 1,6-6,4 millió kilométeres távolságban (a közepes Föld-Nap távolság 150 millió kilométer).
Mivel a barna törpe belsejében nem zajlanak energiatermelő reakciók, felszíni hőmérséklete idővel csökken, miközben halványodik is. Az életzóna tehát eleinte a központi égitesttől távolabb húzódik, majd egyre közelebb kerül hozzá
Összehasonlításképp, ilyen lehet egy barna törpe körüli bolygórendszer a Naprendszerhez hasonlítva (fantáziarajz
Minthogy a protoplanetáris korong jóval messzebbre nyúlik, mint a jelenleg számított életzóna, nem kizárt, hogy amennyiben bolygórendszer születik az összetapadó porszemcsékből, egy Föld-típusú bolygó a lakható zónában keringhet majd. Mivel a barna törpe idővel egyre lassabban hűl, egy bolygó pályája akár hosszabb ideig is beleeshet az életzóna övezetébe. Folyékony víz jelenlétében pedig felmerülhet az általunk ismert élet kialakulásának lehetősége is.
Jelenlegi ismereteink szerint a bolygórendszerek a csillagképződés "melléktermékei", és a csillag kialakulása során visszamaradt porkorongból állnak össze. Ezek a csillagkörüli protoplanetáris diszkek főképp az infravörös tartományban végzett megfigyelésekkel mutathatók ki.
Csengeri Timea