Az eddigiekben az ELTE műholdvevő állomásán vett felvételeket mindig valódi színekben ábrázoltuk. Ez azt jelenti, hogy műhold által észlelt színcsatornák közül a vörös, zöld és kék sávot rendeltük a digitális kép azonos színcsatornájához, hasonlóan a digitális fényképezéshez.
A műholdak azonban általában lényegesen több színcsatornával rendelkeznek - több színben látnak -, és az észlelés nem korlátozódik az emberi szem által észlelhető hullámhosszakra. A TERRA műholdon levő MODIS-rendszer például 36 hullámhossztartományban észleli a földfelszínről visszaverődő jeleket, és ezek közül mindössze három esik a látható fény tartományába.
A fenti kép elkészítéséhez szükséges adatokat 2005. április 1-jén délelőtt észlelte a TERRA műholdon levő MODIS-rendszer. Feltűnő, hogy a kép színvilága lényegesen elüt a korábban bemutatott, valós színes felvételekétől. Megfigyelhetjük, hogy amíg a képen a szemünk számára fehér felhőzet - kissé rózsaszínes árnyalattal vegyesen - lényegében fehér, addig a havas tájak élénkpiros színnel jelennek meg. Ennek az az oka, hogy a fent említett 36 csatornából egy látható (kék), és két infravörös csatornát használtunk a kép elkészítéséhez, ráadásul a kék színt a képen vörösben jelenítettük meg. Ennek ez esetben az volt a célja, hogy a havat elkülönítsük az egyéb felszínelemektől és a felhőktől. A hó ugyanis a teljes látható tartományban jól veri vissza a fényt (ezért fehér!), azonban a közeli-infravörös sugárzás nagy részét elnyeli. A többcsatornás adatok lehetővé teszik, hogy az egyes képpontokban meghatározzuk, hó van-e ott. Ehhez azonban a képet fel kell dolgoznunk. A képfeldolgozást - a műholdas adatok rögzítéséhez hasonlóan - az ELTE Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoportja végezte el, és az eredményt az alábbi képen mutatjuk be.
Ezen a képen élesen elütő - lilás - színnel jelöltük meg azokat a képpontokat, amelyeket a képfeldolgozás (pontosabban szólva: kétfeltételes parallelepipedon osztályozás) során hóval borítottnak soroltunk be. A kép alapja a valódi színes kompozit, a megszokott színekkel. Figyeljük meg, hogy a Kárpátok havas csúcsain a havas képpontok rózsaszín foltjait szürkésfehér szín veszi körül, ami az olvadó, latyakos havat jelzi. Ez is mutatja, hogy az egyes képpontok havasként történő besorolása kalibráció kérdése.
A második képen sárgászöld színnel színeztük a vízzel - pontosabban édesvízzel - borított képpontokat. Érdekes, hogy az eljárás a sós vízű Adriát nem sorolta ebbe az osztályba, de a félsós vizű lagúnák területét igen.
A MODIS-felvételek árvízvédelmi célú feldolgozásának épp ennek a két felszínfajtának: a hóval, illetve (édes-)vízzel borított területeknek a felismerése és analízise az alapja.
Timár Gábor - Molnár Gábor - Székely Balázs (ELTE)