A HIV-vírus első tombolása

Lehetséges, hogy változtatni kell a HIV-fertőzöttek kezelési stratégiáján: a legújabb kutatások fényt derítenek arra, hogy a HIV a fertőzés utáni pár nap alatt hogyan "tombolja ki magát".

Az Immunológia Napján "Meg tudjuk-e állítani az AIDS járványt? A HIV-vakcináció kudarcai és reményei" címmel Füst György professzor (Semmelweis Egyetem) tart ismeretterjesztő előadást a Magyar Tudományos Akadémián, ahová minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők. Az előadás 2005. április 29-én délelőtt 10 órakor kezdődik. Helyszín: MTA Székház Nagyterem, Budapest, V. kerület, Roosevelt tér 9. II. em. Az alábbiakban az előadás kivonatát olvashatják.

A HIV (humán immundeficiencia vírus) -fertőzöttek, és az általa okozott AIDS (szerzett immunhiányos szindróma) -betegek száma folyamatosan emelkedik a világon. 2004 végén a Földön csaknem 40 millió HIV fertőzött élt. 2004-ben 4,9 millió ember, közülük 640 000 tizenöt éven aluli gyermek fertőződött meg újonnan a vírussal. A legújabb, egyre erőteljesebb járványgóc közvetlen közelünkben, a Szovjetunió utódállamaiban alakult ki.

A HIV-járvány elvileg két módon fékezhető le, illetve állítható meg. Minthogy a HIV-fertőzés elsősorban szexuális úton (a múlt évben minden 100 új HIV-fertőzött közül 95 ilyen módon fertőződött meg) vagy intravénás kábítószerezés útján terjed, a biztonságos szex állandó alkalmazásával, illetve az intravénás kábítószerezés vagy legalább a tűk és fecskendők közös használatának elkerülésével az új HIV-fertőzések száma jelentős mértékben csökkenthető lenne. A való élet tényei azonban azt mutatják, hogy ezek a módszerek (bár igen értékes fegyverei a HIV-járvány elleni küzdelemnek) egymagukban nem lesznek elegendőek. Így tehát - mint eddig is sok fertőző betegség esetében - csak az immunológia segíthet. Elvileg mindenki - a szakértőktől a politikusokig - egyetért abban, hogy hatékony védőoltással a HIV további terjedését meg lehetne lassítani, vagy akár meg is lehetne akadályozni. Arról azonban, hogy ez lehetséges-e, nagyon megoszlanak a vélemények.

Sajnos a HIV-vakcináció históriája egyelőre a kudarcok története. Eddig két oltóanyagot próbáltak ki tömegesen (több ezer emberen), az Egyesült Államokban, illetve Thaiföldön. Sajnos mindkét vakcina hatástalannak bizonyult: ugyanannyian fertőződtek meg az oltóanyaggal, mint a placebóval oltottak közül. Ezért változtatni kell: új típusú vakcinákra és az oltóanyagok hatásosságának új módszerekkel való mérésére van szükség.

Ami reményt ad: bizonyítani lehet, hogy bizonyos emberek védetté válhatnak a HIV-fertőzéssel szemben. Ilyenek például a HIV-fertőzött anyák nem-fertőzötten született újszülöttjei, HIV-fertőzött férfiakkal vagy nőkkel rendszeresen nemi életet élő és mégsem fertőződött partnerek, HIV-fertőzött intravénás kábítószerezők kábítószerező, de nem fertőződött partnerei, HIV-vel szennyezett eszközzel balesetet szenvedett, de nem fertőződött egészségügyi dolgozók stb. Igen sok vizsgálat van folyamatban arra vonatkozóan, hogy megismerjük e védettség immunológiai alapjait. Ha ez sikerül, akkor tudni fogjuk, hogy milyen immunológiai reakcióval lehet mérni egy vakcina védőhatását. Amennyiben ez a remény valóra válik, a HIV-oltóanyag kutatásban ugyanolyan forradalmi fejlődés állhat be, mint amilyennek 10 évvel ezelőtt, a kombinált gyógyszeres kezelés bevezetésénél voltunk tanúi.