Az első raptor a déli szuperkontinensről

A déli féltekén talált Neuquenraptor kissé átrendezi a ragadozó dinoszauruszcsoport evolúciójával és elterjedésével kapcsolatos nézeteket.

Az Ohio Egyetem és az Argentin Természettudományi Múzeum kutatói egy új dinoszauruszt fedeztek fel Patagóniában, Dél-Amerika legdélibb csücskében. A rokonokkal összehasonlítva a Neuquenraptor argentinus nem mutat semmi extra tulajdonságot (neve a patagóniai Neuquén tartományra utal). Átlagos magassággal - mintegy 2 méter a fejtől a farokig - és súllyal rendelkezett, áldozatai húsát pedig borotvaéles karmaival hasította fel. Azonban ezek a csontok nyújtják az első vitathatatlan bizonyítékot arra, hogy a raptorok a földtörténeti középidő vége felé nem csak az északi féltekén riogatták kortársaikat.

A Nature-ben publikált felfedezés egyik szerzője azok közé tartozik, akik nagy sebességű számítógépekkel felszerelkezve szállnak szembe a tudományos kihívásokkal. Idejének nagy részét olyan programok kifejlesztésével tölti, melyek segítségével feltérképezi az élőlények génjeit a baktériumoktól az emberig, és megpróbálja kimutatni a közöttük lévő rokonság mértékét. Hasonló módszert használtak az új dinoszaurusz lelet vizsgálatára is. Mivel azonban az ősmaradványok nem őriztek meg a DNS-t a csontokban, ezért az egykori állat anatómiai és vázjellemzőit használták fel arra, hogy az új leletet elhelyezzék a raptorok törzsfáján belül.

Az 1996-ban felfedezett csontok között csigolyák, bordák, végtagcsontok, valamint az állat karmai találhatók. A kutatók összesen 224 jellemző adatot mértek a csontokon (izomtapadási helyek, a csontok mérete és alakja stb.). Ez első pillanatra nagyon sok információnak tűnik, de a kutatók a ma élő állatok esetében ennél sokkal nagyobb adathalmazzal dolgoznak: a génszekvenciák mellett felhasználják a csontok és izmok fizikai jellemzőit, sőt még az egyes fajok viselkedését is. Miután a dinoszaurusz adatait betáplálták a számítógépbe, az eredményre csak néhány percet kellett várni. Ezek szerint a csontok minden kétséget kizáróan egy raptorhoz tartoznak. Nem csak a karom, hanem a lábcsontok részletei is ezt támasztják alá.

A Neuquenraptor 90 millió évvel ezelőtt élt, a kréta időszak második felében. Kortársai voltak a Jurassic Parkból ismertté vált Velociraptor, valamint a Utahraptor, amelyek a mai Ázsia és Észak-Amerika területén éltek. 90 millió éve a szárazföldek két óriási szuperkontinensbe tömörültek: az északi féltekén helyezkedett el Laurázsia (a mai Európa, Ázsia, Észak-Amerika), a déli féltekén pedig Gondwana (Afrika, Dél-Amerika, Antarktisz, Ausztrália). A két nagy szárazföld között óceán helyezkedett el. A Neuquenraptor Patagóniából, tehát egyértelműen a Gondwana területéről került elő, ellentétben az összes korábbi raptorlelettel. Ez arra utal, hogy a raptoroknak egy közös őse még akkor élt, mielőtt a valamennyi szárazföldet magába foglaló szuperkontinens (Pangea) kettészakadt a jura időszak végén, mintegy 150 millió évvel ezelőtt.

Ezek után bonyolultabb lesz a raptorok evolúcióját és elterjedését elemezni: mikor éltek, milyen idősek a különböző leszármazási vonalak és mikor különültek el egymástól. A raptorok családfája most 11 ággal rendelkezik, és ezek mindegyike közös ősökön osztozik a mai madarakkal.