Fenyegető vírusok

Ebola, Marburg, AIDS, SARS, hepatitis, madárinfluenza. Az utóbbi időben egyre több áldozatot szednek ezek a betegségek, járványok. Összeállításunkból megtudhatja, melyik betegséget milyen kórokozó okozza, mikor jelent meg először és hol terjedt el a leginkább a világban. Kiderül az is, melyek a leghatásosabb védekezési módok ellenük és mely kórokozók jelentenek fenyegetést az egész világra.

Napjainkban az influenza az egyik legjelentősebb légúti vírusfertőzés. Súlyát igen gyors, esetenként robbanásszerű elterjedése és gyakori, esetenként magas halálozású szövődményei adják.

Nagyobb járványok 30-40 évenként fordulnak elő, kisebb influenzajárványra azonban gyakorlatilag minden évben számítani kell, rendszerint az őszi, a téli, illetve a kora tavaszi hónapokban, az északi féltekén októbertől áprilisig, a déli féltekén áprilistól szeptemberig. A különbség csak a kiterjedésben és súlyosságában figyelhető meg. Egy-egy járvány alkalmával Magyarországon mintegy 1,5-2 millió ember jelentkezik influenzaszerű tünetekkel az orvosnál.

Az influenzavírusnak három úgynevezett szerotípusa (A, B és C), ezeken belül pedig több alfaja van. Az állati és humán megbetegedést egyaránt okozó A típusba sorolható vírusok kiterjedt járványokat okoznak. Az A-vírus bizonyos felszíni molekulái (antigénjei) folyamatosan változnak. Amennyiben ez a változás hirtelen vagy nagymértékű, az immunrendszer nem ismeri fel a vírust, a korábban szerzett védettség megszűnik. A világjárvány kialakulásának veszélyét ez teremti meg.

Kezelése

A szövődménymentes influenza kezelése tüneti. Ez főként ágynyugalmat, lázcsillapítást jelent, megfelelő folyadékpótlással. Az antibiotikumok a vírusok ellen hatástalanok, így ezekkel csak szövődmény fellépésekor javasolt kiegészíteni a kezelést. Esetenként antivirális (vírusellenes) szereket is alkalmazhatnak.

Az általános higiénés szabályok betartásával, a beteg elkülönítésével, réteges öltözködéssel, a szervezet ellenálló képességének fokozásával, vitamindús táplálkozással, illetve a zsúfolt helyek, a tömegek kerülésével csökkenthető a megfertőződés veszélye.

A vitaminoknál és a szimpla óvatosságnál nagyobb garanciát jelentenek a gyógyszertárakban beszerezhető influenza elleni oltóanyagok. A fertőződésnek a csecsemők, kisgyermekek, a 60 év feletti idősek, a fokozottan veszélyeztetett krónikus betegek, valamint a közösségben élők, valamint dolgozó személyek, diákotthonok lakói, egészségügyi dolgozók, pedagógusok, a szoptató anyák és az influenzaszezon idejét megelőzően családalapítást tervező nők fokozottan ki vannak téve, így számukra javasolt az oltás. Az oltást a várható járvány előtt egy-három hónappal, magas kockázatú egyének esetében már akár szeptemberben ajánlatos beadni.

Influenza-világjárványok

Spanyolnátha

Első megjelenési ideje: 1918

Megjelenésének helye, körülményei: pontosan nem megállapítható, az eddigi legpusztítóbb influenzajárvány

Elterjedésének mértéke: világméretű

A járvány vége: 1919

Áldozatok száma: szerényebb becslések szerint 40 millió ember halt meg, de egyes források 50 és 100 millió közé teszik a halálos áldozatok számát.

Ázsiai influenza

Első megjelenési ideje: 1957

Megjelenésének helye, körülményei: Kína, emberi és madárinfluenza-vírusok módosulásával

Elterjedésének mértéke: világméretű

A járvány vége: 1958

Áldozatok száma: körülbelül egymillió ember

Hongkongi influenza

Első megjelenési ideje: 1968

Megjelenésének helye, körülményei: Hongkong, emberi és madárinfluenza-vírusok módosulásával

Elterjedésének mértéke: világméretű

A járvány vége: 1969

Áldozatok száma: szerényebb becslések szerint 750 ezer ember halt meg, más források 1 és 4 millió közé teszik a halálos áldozatok számát